SK
LV
.....

Tergenye

Településrész

címer zászló
534 99% magyar 1910
512 98% magyar 1921
címer zászló
Hivatalos szlovák megnevezés:
Trhyňa
1918 előtti vármegye, járás, rang:
Hont vármegye
Vámosmikolai járás
kisközség
1938-45 közötti vármegye, járás:
Bars és Hont k.e.e. vármegyék (sz: Léva)
Lévai járás
Más földrajzi nevek:
Büdös-ér, Lóhegy, Magyalos, Patak közti erdők, Tarkás-völgy, Vadalmásmajor, Zöld-erdő
Koordináták:
48.06156094, 18.71643305
Rang:
településrész
Tszf. magasság:
136 m
Körzethívószám:
+421 (0) 36
Irányítószám:
93553

Az Alsó-Garammente kistájon, az Ipolymenti-hátság dombvidékének nyugati lábánál, a Szikince partján fekszik. Teljesen egybeépült a tőle északra fekvő Tergenyével.

Közigazgatás

Peszektergenye két településrészének és kataszteri területének egyike. 1920-ig kisközségként Hont vármegye Vámosmikolai járásához tartozott, Csehszlovákiához csatolása után 1923-ig rövid ideig az Ipolypásztói járáshoz, majd 1923-1960 között a Zselízi járáshoz tartozott, annak megszüntetése után pedig az immár egyesített községet a Lévai járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Bars-Hont k.e.e. vármegye, Lévai járás). 1960-ban Sikenica néven egyesítették Nagypeszek községgel. Területe (12,94 km²) a község területének 50,6 %-át alkotja, az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

1910-ben 539, 1921-ben 524, 1938-ban pedig 524, túlnyomórészt magyar nemzetiségű és római katolikus vallású (1921-ben 63,5 %) lakosa volt. 1945 után magyar lakosságának mintegy felét kitelepítették. 2011-ben 335 lakosa volt, itt élt a község lakosságának 51 %-a.

Történelem

Tergenyét 1307-ben és 1360-ban említik egy út (antiqua via) kapcsán. 1399 karácsonyán Peszeken és Tergenyén Figed-i István hatalmaskodott. 1402-ben Wezews György mester átadja birtokai egy részét, köztük a Tergenyeieket is mostohaanyjának. 1404-ben Zechen-i Konia bán fia Simon ajtónállómester elfoglalt néhány itteni szántót. Régi temploma a 15. században épült. 1549-ben 10 portája a Lévai várhoz tartozott. A reformáció során a község népe is az új hitre tért, de az ellenreformáció során a reformátusokat nagyrészt elűzték a faluból. A 19. század elején birtokosa az Eszterházy család volt, akik a Garam völgyéből katolikus németeket és szlovákokat telepítettek ide, ezek azonban később elmagyarosodtak. A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Vámosmikolai járásához tartozott, illetve 1938-45 között Magyarország része volt. 1944 decemberétől kezdve több hónapon át heves harcok színtere, 1945. március 5-én a lakosságot is evakuálták, a falu legnagyobb része elpusztult. 1945 után a magyarok kitelepítése és a lakosságcsere alapvetően megváltoztatta etnikai viszonyait és szlovák többségűvé vált. Nagypeszeket és Tergenyét 1960-ban egyesítették.

Mai jelentősége

Tergenye katolikus temploma pedig a 19. század elején klasszicista stílusban.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

TERGENYE. Magyar falu Hont Várm. földes Ura Hg. Eszterházy Uraság, lakosai többfélék, fekszik Nemes Oroszihoz közel, és annak filiája; határja ollyan, mint Nagy Peszeké.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Tergenye, magyar falu, Honth vgyében, a Szikincze vize mellett: 221 kath., 16 evang., 135 ref. lak., jó legelővel, erdővel, bortermesztéssel, vizimalommal. Ref. anyatemplom. F. u. többen. Ut. p. Zeliz.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Tergeny, magyar kisközség, a Szikincze patak mellett, 88 házzal; ev. ref. és részben róm. kath. vallású lakosainak száma, mely a legutóbbi népszámláláskor 543 volt, maig 443-ra olvadt le. A község körjegyzőségi székhely; vasúti állomása és távirója Zseliz, postája helyben van. Már 1307-ben Villa Tergenye alakban említik. Régisége mellett szól temploma, mely a XV. században épült és legujabb időkig eredeti alakjában volt látható, mígnem 1892-ben újjá építették. A mult század elején a gróf Esterházy család volt az ura, jelenleg gróf Breuner örököseinek van itt nagyobb birtokuk. Az 1816. évi nagy inség alkalmával ide telepített német és tót lakosok azóta teljesen megmagyarosodtak.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Tergenye. A község területe 2249 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 524.

Névelőfordulások
1307
villa Teregnye
1773
Tergenye,
1786
Tergenye,
1920
Trgiňa,
1927
Trgyňa, Tergenye,
1945
Trgyňa, Tergenye,
1948
Trhyňa

Nemzetiség

Nemzetiségi összetétel változása számokban
magyarok
szlovákok
németek
egyéb
1880
1910
1921
Nemzet Arány
magyarok 582 94%
szlovákok 18 3%
németek 6 1%
egyéb 16 3%
összlétszám 622
magyarok 534 99%
szlovákok 3 1%
németek 2 0%
egyéb 0 0%
összlétszám 539
magyarok 512 98%
szlovákok 4 1%
németek 1 0%
egyéb 7 1%
összlétszám 524
Mai közigazgatás

Bejelentések