Túriszakállas

Lakszakállas község része a Kisalföldön, Alsó-Csallóközben, Nagymegyertől 5 km-re keletre. Lakkal egybeépülve, attól északra fekszik. Határa messze elnyúlik északkeleti irányban, egészen a Császtáig. Területe (11,86 km²) a község területének 61 %-a.

Közigazgatás

1940 óta Lakszakállas község egyik településrésze, egyike a község két kataszteri területének. 1920-ig Komárom vármegye Csallóközi járásához tartozó kisközség, majd Csehszlovákiához csatolták és a Komáromi járás egyik községe lett.

Népesség

A Lakkal való egyesítésekor színmagyar és katolikus többségű volt. 1921-hez képest lakosságszáma harmadával nőtt, 2011-ben 435 lakosa volt (ebből Madéréten 80-an éltek), ez a község lakosságának 36 %-a.

Történelem

A 13. században a komáromi vár birtoka. Már ekkor állt a Szent Mihálynak szentelt temploma, amely a török időkben megrongálódott, majd felújítása utána református gyülekezeté lett, és mindmáig az. A 17. századig a Thúryak birtoka, az ő kihalásuk után a Püspöky család kapta nádori adományként. Utánuk az Amadé család birtokolta, majd a Ghiczyek előbb zálogba vették tőlük, utóbb a tulajdonjogát is megszerezték. Bővebben

Mai jelentősége

Lásd: Lakszakállas

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Apátza Szakállos, Turi Szakállos. Két magyar faluk Komárom Várm. Apátza Szakállosnak földes Ura a’ Relig. Kintstár; Túri Szakállosnak pedig G. Amade Uraság, lakosaik katolikusok, és reformátusok, fekszenek Ekecshez közel, és annak filiáji; határbéli földgyeik jól termők, vagyonnyaik középszerűek.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Thúri-Szakálas, magyar falu, Komárom vgyében, a Csalóközben, a posoni országutban, Komáromhoz 3 13 mfd. Róna határa 2711 hold, mellyből szántóföld 811 h., kaszálló és legelő 2000 hold. Földe igen termékeny porhanyós fekete agyag; – rétjei hires szénát s annyit teremnek, hogy felső Csalóköz is ide jár szénát vásárlani. Az urasági rétség Madé földének neveztetik. Legelője mocsáros. Lakja 119 reform., 100 kathol., 3 zsidó, s csak többnyire zsellérek és haszonbérlők, mert a határ curialis birtoka Ghyczy Rafael urnak, ki itt szép lakházat, kertet és szőlőt bir.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Túriszakállas, csallóközi magyar kisközség, mindössze 37 házzal és 342, nagyobbára róm. kath. vallású lakossal. Postája Lakszakállas, távírója és vasúti állomása Bogya-Gellér. E községet IV. Béla 1268-iki oklevele várföldnek mondja és már ekkor említi Szent Mihály tiszteletére épült templomát. Nevét a Thúry családtól vette. 1460-ban Egyházas-Szakállas néven, a komáromi vár tartozékaként van említve, azután a Thúry család kapott reá adományt. Bővebben