Vámosladány

A község az Alsó-Garammente síkvidékének és az Ipolymenti-hátság dombságának (Siklós-hegy, 274 m) találkozásánál, a Perec- és a Szikince-patak mentén fekszik, Lévától 9 km-re délkeletre, Hontfüzesgyarmattól 5,5 km-re északnyugatra. Mellékutak kötik össze Lévával, Hontfüzesgyarmattal, Kisóvárral (3 km) és Ipolykiskéren (3,5 km) keresztül Hontvarsánnyal (6,5 km). Bővebben

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Lévai járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Bars vármegye Lévai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után végig a (változó területű) Lévai járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Bars-Hont k.e.e. vármegye, Lévai járás). Területe (17,65 km²) az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

Vámosladány a szlovák-magyar nyelvvhatáron fekszik. 1910-ben 1279, 1921-ben 1295, 1939-ben pedig 1364, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. 1945 után magyar lakosságának 17 %-át kitelepítették és 336 szlovák telepest telepítettek be, magyar többségét azonban 2001-ig megőrizte (1961: 52,6 %, 1991: 53,4 %). 1939-1991 között 30,5 %-os népességvesztés figyelhető meg. Bővebben

Történelem

Az 1075-ben kelt garamszentbenedeki apátság alapítólevelében Vámosladány is a községek sorában szerepel. Ez idő tájt, valamint a következő évszázadokban Lodán vagy Ludán alakban írják nevét okleveleink. A lévai uradalom szervezésekor a lévai várbirtokok közé került, annál is inkább, mivel a község sosem szerepelt az esztergomi káptalan javadalmai között. Bővebben

Mai jelentősége

A községben szlovák óvoda működik. Mindenszenteknek szentelt római katolikus temploma eredetileg gótikus stílusban épült 1494-ben, mai formáját az 1770-es barokk stílusban történő átalakítás során kapta. A református templom 1785-ben épült barokk-református stílusban. A Siklós-hegy a gyurgyalag védett fészkelőhelye és kedvelt kirándulóhely 1960-ban emelt világháborús emlékművel. A Perec-patakon épült régi malom 19. századi.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Ladány, (Ludányi), magyar falu, Bars vmegyében, Hont vmegye szélén: 207 kath., 499 ref., 10 evang. lak., kath. és ref. anyaszentegyházakkal. Rétje, legelője bőséggel. Dohányt termeszt. F. u. h. Eszterházy. Lévához 1 óra.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Vámosladány, Léva alatt fekvő magyar kisközség, 1323, túlnyomóan ev. ref. vallású lakossal. Ez is egyike a vármegye legrégibb községeinek, a mennyiben a szent-benedeki apátság 1075-iki alapítólevelében szerepel. E község azonban nem került az esztergomi káptalan birtokába, hanem lévai várbirtok lett. Nevével hol Lodán, hol pedig Ludán alakban találkozunk. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Vámosladány, v. Bars vm. (Mýtne Ludany, Szl.): plébánia a v. esztergomi főegyhm. lévai esp. ker-ében. – 1332: már létezett. Lakói 1678: ref-ok lettek. 1733: alapították újra. Mai Mindenszentek tp-át 1494: építették. Kegyura 1880: Schöller Sándor és Pál. – Filiája 1917: Óvár. – Anyanyelve 1880: m.; 1940: m., szl. – Lakói 1940: 606 r.k., 14 ev., 709 ref., 3 izr., össz. 1332; 1991: össz. 948, m. 506 (53,38%); 2001: össz. 897, m. 410 (45,71%). ** Némethy 1894:306. – Gerecze II:163. – Schem. Strig. 1917:57.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Vámosladány. A szentbenedekrendi apátság alapítólevelében, mely 1075ben kelt, Vámosladány is a községek sorában szerepel. Ezidőtájt, valamint a következő évszázadokban Lodán vagy Ludán alakban írják nevét okleveleink. A lévai uradalom szervezésekor a lévai várbirtokok közé került, annál is inkább, mivel a község sosem szerepelt az esztergomi káptalan javadalmai között. A község ösi kath temploma már 1332-ben fennállott. Külterületi lakott helyei: Dobogó és Siklós. A község területe 3067 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 1364.