Vilke

A község a Losonci-medence legnyugatibb részén, a Jelsőci-dombság déli oldalán, az Ipoly jobb partjának közelében, a Máskova-patak mentén fekszik, Litkével átellenben, Losonctól 9 km-re délnyugatra, Nógrádszentpétertől 21 km-re keletre, Bussától 16 km-re északkeletre. Áthalad rajta a Losoncot Nógrádszentpéterrel összekötő 585-ös út, mellékút köti össze Jelsőccel (2,5 km). Bővebben

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Losonci járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Nógrád vármegye Losonci járásához tartozott, Csehszlovákiához csatolása után pedig végig a (változó területű) Losonci járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Nógrád vármegye, Losonci járás), ebben az időszakban nyugati határa államhatárt alkotott Szlovákia és Magyarország között. Bővebben

Népesség

1910-ben 980, 1921-ben 1013, 1938-ban pedig 1072, többségében magyar nemzetiségű lakosa volt, a (cseh)szlovákok aránya 1921-ben 25,1 %, 1930-ban 26,3 % volt. Az 1920-as években szlovák kolonisták telepedtek le a községben. 1991-2011 között népessége kismértékben gyarapodott (895 főről 947-re), a magyar nemzetiségűek aránya 59,8 %-ról 34,9 %-ra csökkent, a szlovákoké 38,3 %-ról 49,7 %-ra nőtt. Bővebben

Történelem

A település első írásos említése 1238-ban "Vilika" alakban történt, de feltehetőleg ennél régebbi eredetű. A 13. század elején már plébániája volt. 1405-ben "Velike" néven említik. 1548-ban a Lossonczyék vagyonának részét képezte. 1730-ban tűzvész pusztított, 1831-ben pedig kolerajárvány söpört végig a területen, ami 1855-ben és 1873-ban újra megismétlődött. Bővebben

Mai jelentősége

A községben magyar és szlovák tanítási nyelvű alapiskola és szlovák óvoda működik. Mindenszenteknek szentelt római katolikus temploma 1762-ben épült barokk stílusban. A községi hivatal az egykori Forgách-kúriában található. Határában halastavak találhatóak.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

VILYKE. Magyar falu Nógrád Várm. földes Ura Gr. Forgács Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Losontzhoz 1 1/2 mértföldnyire; határja középszerű, réttye, legelője meglehetős.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Vilke, magyar falu, Nógrád vgyében, a regényes Ipoly völgye északi részén, lapályon, a bányavárosi országut meleltt, ut. p. Losonczhoz 1 1/4 mfld. Határa 2918 hold, mellyből belsőség 102 h., szántóföld 993 h., rét 260 h., erdő 1423 h., legelő 140 hold. Ebből ismét urbéri belsőség 86, szántó 300 h., rét 40 h., belsőség 16, tölgyes és cseres erdő 1423 hold. Bővebben

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Ipoly-Bolyktól lefelé az Ipoly és a losoncz-balassagyarmati államút mentén találjuk Vilke községet csinos templomával, gróf Wenckheim szép kertjével, kastélyával és gazdasági épűleteivel.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Vilke. Ipolymenti magyar kisközség, körjegyzőséggel. Házainak száma 153, és róm. kath. vallású lakosaié 947. Postája és távírója helyben van, vasúti állomása pedig Losoncz vagy Ipolytarnócz. E község már az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékekben is előfordúl, tehát már akkor egyháza is volt. 1423-ban Velike néven említik az oklevelek. 1548-ban a Lossonczy család birtokában találjuk. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Vilke, v. Nógrád vm. (Vel’ká nad Ipl’om, Szl.): plébánia a v. esztergomi, majd rozsnyói egyhm. losonci esp. ker-ében. – 1397: már létezett. Tp-át Mindenszentek tit-ra sztelték, a mait 1762: építették. Lakói 1550 u. ev-ok lettek. 1628: alapították újra. Akv. 1711-től. Kegyura 1880: a Forgách gr. család. Anyanyelve 1880: m.; 1940: m., szl. – Filiái 1917: Panyidaróc, Tőrincs. – Lakói 1940: 966 r.k., 52 ev., 9 ref., össz. 1027; 1991: össz. 895, m. 535 (59,78%); 2001: össz. 908, m. 463 (50,99%). ** Némethy 1894:436. – Schem. Ros. 1913:55.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Tőrincs, Vilke és Jelsőc magyar eredetű a Lexicon följegyzéseiben és tiszta magyar jellegüket megőrizték. Tőrincsen 1921-ben 95%, Vilkén 74%, Jelsőcön pedig 96% magyart találtak.. Ez az arány 1930-ig a következőképen változott meg: Tőrincsen 62%, Vilkén 62%, Jelsőcön pedig 90%. Tőrincsnél, mely közvetlenül az Ipoly partján fekszik, a volt csehszlovák magyar határhoz ér a nyelvhatár vonala, s ez a község szélső pontját jelzi a nagy összefüggő nyugati magyar nyelvtömeg keleti szélének. Bővebben