Zsarnó

A község a Kanyapta-medence nyugati részén, a Bódva-patak bal partjának közelében, a patak fölé emelkedő dombon, a Tornai-hegység északi lábánál fekszik, Tornától 4 km-re délkeletre, Szepsitől 9 km-re délnyugatra. Áthalad rajta a Tornát Jánokon (4 km) keresztül Szepsivel összekötő út, mellékút köti össze a szomszédos Péderrel (2,5 km). Csaknem egész határa mezőgazdaságilag művelt terület. Nyugatról Tornaújfalu, északról Somodi, keletről Péder, délről pedig (rövid szakaszon) Tornaszentjakab községekkel határos. Északi és keleti határa 1881-ig Torna és Abaúj vármegyék határát alkotta.

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Kassa-környéki járáshoz tartozó község. 1881-ig Torna vármegyéhez, majd 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Tornai járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Szepsi járáshoz tartozott, majd a Kassa-környéki járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Abaúj-Torna vármegye, Tornai járás). Területe (7,20 km²) az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

1910-ben 520, 1921-ben 482, 1938-ban pedig 524, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. A 20. század második felében (1938-91 között) népességének több mint egyötödét elveszítette, 1991-2011 között azonban lakosságszáma stabilan alakult (1991 – 408 fő, 2001 – 414 fő, 2011 – 405 fő). Ebben a húszéves időszakban az asszimiláció révén a magyar nemzetiségűek aránya 92,6 %-ról 69,6 %-ra csökkent, a szlovákoké ugyanakkor több mint háromszorosára, 7,1 %-ról 26,2 %-ra nőtt. A magyar anyanyelvűek aránya (80,2 %) a magyar nemzetiségűeknél jóval magasabb. A lakosság többsége (61,2 %) római katolikus vallású, a reformátusok aránya 1921-ben még 44 % volt, 2011-re 25,7 %-ra esett vissza.

Történelem

1332-ben említik először a községet. Torna uradalmának tartozéka volt, majd annak megszűnése után helyi nemesek birtoka. Templomát 1397-ben említik először források. 1427-ben 28 portája adózott. 1660-ban 11 család élt a faluban. A település 1715-ben kuriális hely, jobbágy részében lakatlan. 1732-ben 11 nemes család lakta, de még ugyanebben a században római katolikus jobbágy családokat telepítettek ide, akik a Koós uradalom birtokain dolgoztak. Bővebben

Mai jelentősége

A községben magyar nevelési nyelvű óvoda található. Református temploma 1810-ben épült klasszicista stílusban, Szentháromságnak szentelt római katolikus temploma pedig 1822-23-ban. Legjelentősebb műemléke a Bódva felé magasodó dombon található barokk-klasszicista Koós-kastély 1720-ben épült.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

ZSARNÓ. Magyar falu Torna Várm. lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Tornához 1/2 mértföldnyire; határja jó búzát; és rozsot terem, fája elég van.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Zsarnó, Abauj-Torna v. magyar f. a Bodva mellett, Tornához keletre 3/4 mfdnyire: 365 kath., 381 ref., 39 zsidó lak. Ref. anya- és kath. fil. egyház. Több uri lakások. Első osztálybeli határ. F. u. Jakabfalvy, Fáy, Pap, Szendrey s. m. Ut. p. Meczenzéf.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Odább nyugatra Zsarnó falut találjuk egy csinos úri házzal, mely a Bódva völgye fölött mintegy 60 méterre emelkedő dombtetőn díszes parkban áll s gyönyörű kilátást nyújt az egész környékre. A ház birtokosának, Koós Józsefnek nagy értékű régiség-, fegyver-, kép- és térképgyűjteménye van. Zsarnó határában fekete márványt aknáznak.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Zsarnó, 86 házzal és 512 magyar lakossal. Postája és távirója Torna. A község róm. kath. templomát 1822-ben Koós Károly épittette. A ref. templom 1810-ben készült. Itt van Koós József nagybirtokos, a régi Torna-vármegye volt alispánjának kastélya, mely a Bódva-völgy fölött mintegy 60 méter magas dombtetőn áll és gyönyörü kilátást nyújt a Bódva-völgyén át Szepsi, Torna, a szádelői és áji völgy felé. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Zsarnó. Okleveles első említését 1606-ban találjuk, mikor is Bocskay István fejedelem egyik rendeletében Telegdy Márton és neje Zegedy Katalin kezén említi. A török alatt jórészt elpusztult, de később újra telepítették. Több emberöltőn át a Koós-család birtoka. Ref. temploma 1810-ben, kath. temploma 1822-ben épült. A község területe 1251 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 524.