Alsóbalog

A község a Gömöri-medence és a Balog-völgy északi részén, a Balog-patak mindkét partján fekszik. Teljesen egybeépült a tőle északra fekvő Felsőbaloggal, melytől a Béke utca vonala választja el.

Közigazgatás

1943-ig önálló község, azóta Vámosbalog két kataszteri területének és három településrészének egyike.1920-ig kisközségként Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához (korábban Rimaszécsi járás) tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után is a Feledi járáshoz. 1938-ban visszacsatolták Magyarországhoz, majd 1943-ban a magyar közigazgatásban egyesítették Felsőbaloggal Vámosbalog néven. Területe 10,41 km², a község területének 31,5 %-át alkotja. 1910-38-hoz képest (10,41 km²) területe 10 hektárral nőtt a Felsőbalog kataszterétől átcsatolt terület révén.

Népesség

1910-ben 669, 1921-ben 624, 1938-ban pedig 635, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. 2011-ben 516 lakosa volt, itt élt a község lakosságának 42,6 %-a. 1921-ben lakosságának 77,6 %-a volt református, 19,7 %-a pedig római katolikus vallású.

Történelem

Ld. Vámosbalog

Mai jelentősége

A településrészen található Vámosbalog magyar alapiskolája és kétnyelvű óvodája. Református temploma 1740-ben épült, tornyát 1780-ban emelték. A határában található Veres-erdő több száz éves tölgyfáival 1974 óta 11 hektáron természetvédelmi terület.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

BALOG. Alsó Balog. Magyar falu Gömör Vármegyében, birtokos Ura Gróf Koháry Uraság, és mások, lakosai katolikusok, többen reformátusok, fekszik a’ Tráji, és Peszek puszták mellett, Gömörtöl két mértföldnyire. Határbéli földgye középszerű, legelője szoross, fája szűken, gyümöltsös hegye, malma helyben; Rimaszombatban piatzozása, lakosai fazekaknak, és deszkáknak árúlásával is kereskednek; második Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Alsó-Balogh, magyar falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vgyékben R.-Szombathoz 1 mfdnyire: 28 kath., 10 evang. 626 ref. lak., kik 1650 előtt evang. voltak. Ref. anyatemplom. Határa nem nagy, de jó; szőlőt mivel; gyümölcsöt termeszt; rétjeit a Balogh vize öntözi; erdeje kevés; vizimalma van. F. u. h. Coburg. Ut. p. Rimaszombat.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Alsóbalog, a Balog folyó mellett fekvő magyar kisközség. Házainak száma 147, lakosaié 704, vallásuk ev. református. Sorsa nagyjában összefügg Felsőbalogéval, melylyel együtt mindenkor Balog vára tartozéka volt. A mult század első felében a Koháryakon és később a Coburg herczegi családon kívül még birtokosai voltak a Csáky, Hevessy, Draskóczy és a báró Nyáry családok. Neve már 1347-ben szerepel Bolug alakban. A községben ev. ref. templom van, mely 1740-ben épült, de toronynyal csak 1780-ban látták el. 1858-ban nagy tűzvész pusztította el a községet. Ide tartozik Peszéte puszta is, mely már 1336-ban Pescethe és Pezthe néven szerepel; ez 1460-ban mint Balogvár tartozéka említtetik. A községnek Felsőbalogon van a postahivatala és a távírója, vasúti állomása pedig Rimaszombatban.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Alsóbalog. Egyike a legrégibb gömörmegyei településeknek. Már a történelemelőtti korszakokban megült hely. A népvándorlás századaiban földvár emelkedett határában. A magyar történelem első évszázadaiban semmi nyomát nem találjuk okmányainkban. A XIV. század első felében szerepel először neve. A kuruc szabadságharc idején többízben is portyázó harcok színhelye. Egyébként története Felsőbalog sorsában osztozik. A községhez tartozó lakott hely: Peszéte. A község területe 1792 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 635.