Alsószecse

A község az Alsó-Garammente kistájon, sík és mezőgazdaságilag nagyrészt megművelt vidéken, a Garam bal partjának közelében, a Párkány-Léva vasútvonal mentén (megállóhely) fekszik, Lévától 7,5 km-re délnyugatra, Barsváraddal átellenben. Mellékút köti össze Felsőszecsével (2,5 km), Lévával, valamint Nagyodon (2 km) keresztül Garamszentgyörggyel (8 km). Délkeletről Nagyod, északkeletről Léva, északnyugatról Felsőszecse, délnyugatról Kálna és Barsvárad községekkel határos. Délnyugati határa a Garam egykori medrét követi.

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Lévai járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Bars vármegye Lévai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után végig a (változó területű) Lévai járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Bars-Hont k.e.e. vármegye, Lévai járás). Területe (8,78 km²) 1921-hez képest minimális mértékben változott (7 hektárral gyarapodott).

Népesség

A szlovák-magyar nyelvhatáron fekvő községnek 1910-ben 596, 1921-ben 552, 1939-ben pedig 553, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű és túlnyomórészt református (84,1 % 1921-ben) vallású lakosa volt. Az 1945 utáni lakosságcsere által legnagyobb mértékben sújtott települések közé tartozik, magyar lakosságának 57 %-át kitelepítették és végérvényesen megváltoztatták etnikai arculatát, a magyarok aránya 1961-re 19,7 %-ra zuhant. Bővebben

Történelem

A falut 1310-ben "Zedche", "Zeche" alakban említik először. 1325-ben "Zecche", 1355-ben "Zedcheet altera Zedche" néven tűnik fel az írott forrásokban. Kezdetben helyi nemesek birtoka, majd 1534-től a lévai váruradalomhoz tartozott. 1601-ben 52 háza volt. 1720-ban 21 adózót számláltak a faluban. Bővebben

Mai jelentősége

Református temploma 1784-ben épült klasszicista stílusban.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Kis Szecse, Nagy Szecse. Két Magyar falu Bars Várm. földes Urai H. Eszterházy, és B. Hunyady Uraságok, lakosaik katolikusok, ez fekszik Nagy Kalnának, amaz pedig Alsó Váradnak szomszédságában, és azoknak filiájik; határbéli földgyeik jól termők.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Szecse (Nagy), magyar falu, Bács vmegyében, a Garan mellett az esztergomi országutban, 52 kath., 385 ref., 13 evang. lak. Ref. anyatemplom. Földe, rétje termékeny; legelője tágas; erdeje is van. F. u. h. Eszterházy.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Nagyszecse, garammenti magyar kisközség, 610 ev. ref. vallású lakossal. A XIII. században Bors ispán utódai a birtokosai. 1355-ben a két Zeche egy becsülevélben szerepel. 1395-ben a Zechei és a Váradi családok tiltakoznak Lévai Péter igénye ellen. 1401-ben János esztergomi érsek foglalja el. 1506-ban azután már a Lévaiak és a Váradiak zavartalan birtoklásában találjuk és ettől fogva a lévai vár uraival változnak e község urai is, míg a XVIII. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Alsószecse. A XIII. században Bors ispán utódai az első urai a garammenti kisközségnek. 1395-ben a Zecheiek, Lévaiak és Váradiak osztozkodnak birtoklása felett. 1401-ben János esztergomi érseké a község 1506-tól a Lévai- és Váradi-család a földesura, egészen a XVIII. századig, amikoris az Eszterházyak birtokába kerül. A község területe 1526 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 553.