Alsószőlős

Ld. Nyitraszőlős

Közigazgatás

1960-ig önálló község, azóta Nyitraszőlős két településrészének és kataszteri területének egyike. Területe 6,77 km², az egyesített község területének 45,2 %-át alkotja, az elmúlt évszázad során nem változott. 1920-ig kisközségként Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után 1949-ig az Érsekújvári járáshoz, 1949-1960 között pedig a Nagysurányi járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Nyitra és Pozsony egyesített vármegyék, Érsekújvári járás).

Népesség

2011-ben 843 lakosa volt, itt élt Nyitraszőlős népességének 43,6 %-a. 1880-ban 607, 1910-ben 759, 1921-ben 770, 1930-ban 849, 1941-ben pedig 829, többségében szlovák nemzetiségű lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A 18. században még főként református vallású magyarok lakta községben a 19. század második felére a katolikus szlovákok kerültek többségbe. 1880-ban a lakosság 32,1 %-a, 1921-ben 28,6 %-a, 1930-ban már csak 17,1 %-a volt magyar nemzetiségű. Az 1941-es magyar népszámláláskor újra a lakosság egyharmada magyarnak vallotta magát, de a 20. század második felében az alsószőlősi magyarság többsége asszimilálódott. 1921-ben a lakosság 79,9 %-a volt római katolikus, 16,1 %-a református és 4,0 %-a izraelita vallású.

Történelem

Alsószőlős már a 12. században királyi birtok volt, különálló faluként első írásos említése 1531-ből származik, ekkor „Also Zewlews” néven szerepelt. Később a Kun, Thát és Bánky családok voltak főbb birtokosai. Az oszmán törökök érsekújvári hadjárata során elpusztult, 1669-ben lakatlan helyként említik. 1715-ben 15 háztartása volt. 1785-ben 104 háza és 563 lakosa volt. 1828-ban 105 háza és 729 lakosa volt. Lakossága eredetileg nagyrészt református magyarokból állt, a 19. századtól már a katolikus szlovákok kerültek többségbe. A 19. században a Grassalkovich, Motesicky és Wodianer családok voltak itt a legnagyobb birtokosok. A század második felétől zsidó közösség is élt itt (1880-ban 46 fő, 1921-ben 31 fő). 1920-ig Nyitra vármegye Érsekújvári járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolták. 1938. novemberétől 1945. márciusáig újra magyar fennhatóság alá került. 1944-ben zsidó lakosságát (1938-ban 12 fő) koncentrációs táborba hurcolták. A Nyitrán átvezető hídja 1950-ben még megvolt, később lerombolták. 1948-ban a korábbi Dolný Síleš helyett hatósági úton a magyar név tükörfordításával a Dolný Vinodol hivatalos nevet állapították meg. 1960-ban Felsőszőlőssel egyesítették Nyitraszőlős (Vinodol) néven.

Mai jelentősége

Református temploma 1790-ben épült klasszicista stílusban.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Alsó és Felső Szőlős. Két falu Nyitra Várm. földes Urai Motesiczky, és több Urak, lakosaik külömbfélék, fekszenek egymástól nem meszsze, határjaik jók, réttyeik hasznosak, legelőjök elég, malmok helyben, borok is terem.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Szőlős (Alsó), magyar falu, Nyitra vmegyében, Komjátihoz egy órányira: 580 kath., 145 ref., 34 zsidó lak., ref. templommal s anyaekklézsiával; kövér rétekkel. F. u. többen. Ut. p. Nyitra.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Alsó-Szőlős, magyar község a Czétényke síkságán, 736 r.-kath. és ev. ref. vallásu lakossal, mely utóbbi vallásfelekezetnek itt temploma is van, a mely 1790-ben épült. E község már 1113-ban királyi birtok volt. Későbbi földesura Grassalkovich herczeg és Motesiczky Pál volt. Jelenlegi birtokos caprioriai ifj. báró Wodianer Albert.

Helységnévtár

Szőllős (Alsó-), rk. 440 Felső-Szőllős, ág. 1 - , REF. 120. Dunántul, izr. 46 Nagy-Surány.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Alsószőllős. Az Árpádok alatt királyi birtok volt a község. A XVIII. és a XIX. század elején Grassalkovich herceg és Motiseczky Pál bírták, végül báró Wodianer Albert birtokába került a birtok. Ev. ref. temploma 1790-ben épült. A világháborút követő cseh megszállás idején a csehek több magyar birtokot kisajátítottak a község határában. A község területe: 1176 kat. hold, lélekszáma: 864, ebből 702 róm. kath., ref. 148, izr. 14. A lakosság 75 %-a magyar, 25%-a szlovák.

K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (1940)

Alsószöllös kk. érsekújvári járás. Már 1113-ban királyi birtok. Későbbi földesura Grassalkovich herceg. Ref. temploma 1790-ben épült. Területe: 1.176 k. h. Lakosság: 864. Ebből m.: 242, szl.: 622. Magy. beszél: 317. Vallás szerint: r. k. 712, ref. 137, ev. 1, izr. 12. Fb. I. 1, II. 39, III. 115. Népsűrűség: 127.6. Lakóház: 186. Községi bíró: Hlinka József. Állami népiskola. Önk. Tűzoltó Egyesület és Széchenyi Magyar Kultúr Egyesület. A község 1938. nov. 10-én szabadult fel. Püig. tsz. Érsekújvár, ah. jb. közj. Érsekújvár, csö. Komját. Vá. Nyitranagykér, u. p. és u. t. Komját.