Nyitraszőlős

Nyitraszőlős a Kisalföld északkeleti részén, az Alsó-Nyitramente kistájon, a Zsitvamenti-hátság (Zoboralja) dombvidékének délnyugati lábánál, 130 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, a Nyitra (Cétényke) bal partján, Nyitrától 19 km-re délkeletre, Érsekújvártól 27 km-re északkeletre, Nagysuránytól 16 km-re északra. Alsószőlős és a tőle északra fekvő Felsőszőlős, melyeket 1960-ban egyesítettek közigazgatásilag, mára teljesen egybeépültek. Határa a Cétényke két partjára terjed ki, a folyótól nyugatra 125-130 méteres magasságban fekvő síkvidék terül el, kelet felé emelkednek a falu szőlőhegyei: a Petedi-hegy (Petecká hora, 190 m), az Újhegy (200 m), valamint a Felső-szőlőhegy (Hornovinodolská hora, 216 m). Határa túlnyomórészt mezőgazdaságilag művelt terület (72,4 %-a szántó), erdőterületei két, a nagycétényi határnál található erdőfoltra (Berek, Od stavného – összesen 69,2 ha) korlátozódnak, kimagasló a szőlők aránya (8,1 %, 121,7 hektár) is. Nyugatról Csornok, délnyugatról Komját, nyugatról Nyitranagykér, északról Nagykér, északkeletről Nemespann, keletről pedig Szentmihályúr községekkel határos. A falu a Cétényke bal partján végighaladó, Zsitvafödémest (11 km) Nyitrával összekötő 1641-es úton közelíthető meg.

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Nyitrai járáshoz tartozó község. 1960-ban jött létre Alsószőlős és Felsőszőlős községek egyesítésével. Alsószőlős (6,77 km²) és Felsőszőlős (8,27 km²) ma Nyitraszőlős két településrészét és kataszteri területét alkotják, területük az elmúlt száz év során nem változott. Elődközségei 1920-ig kisközségként Nyitra vármegye Érsekújvári járásához tartoztak. Csehszlovákiához csatolásuk után 1949-ig az Érsekújvári járáshoz, 1949-60 között pedig a Nagysurányi járáshoz tartoztak. 1938-1945 között Alsó- és Felsőszőlőst visszacsatolták Magyarországhoz (Nyitra és Pozsony egyesített vármegyék, Érsekújvári járás).

Népesség

Nyitraszőlős a nagysurányi szlovák etnikai tömb és a nyitra-vidéki magyar nyelvsziget határán fekvő, ma túlnyomórészt (2011-ben 93,1 %) szlovák nemzetiségű lakosságú község, ahol a lakosság mintegy egyötöde a roma etnikumhoz tartozik. A község népessége dinamikusan növekszik (1991-2011 között 15,6 %-kal, 1671 főről 1932-re). 2011-ben a lakosság 56,4 %-a (1089 fő) élt Felsőszőlős és 43,6 %-a (843 fő) Alsószőlős településrészeken. A 20. század második feléig Alsószőlős volt a népesebb (1941-ben népessége 829 fő volt, míg Felsőszőlősé ugyanekkor 664). 2011-re 1880-hoz képest Alsószőlős népessége kicsivel több, mint egyharmadával nőtt meg, míg Felsőszőlősé csaknem megháromszorozódott. A 18. századtól fokozatosan elszlovákosodó elődközségei a 20. század elején már szlovák többségűek voltak magyar kisebbséggel (1921-ben Alsószőlősön a lakosság 28,6 %-a, Felsőszőlősön 4,7 %-a volt magyar nemzetiségű). A 20. század második felében Alsószőlős református magyar lakossága nagyrészt asszimilálódott; 2011-ben Nyitraszőlős lakosságának alig 2,5 %-a (49 fő) volt magyar nemzetiségű és 3,1 %-a (60 fő) magyar anyanyelvű. 2011-ben a lakosság túlnyomó többsége (86,9 %) római katolikus vallású volt, a reformátusok az összlakosság 3,5 %-át (68 fő) alkották. 1921-ben Felsőszőlőst csaknem kizárólag katolikusok lakták (99,5 %), míg Alsószőlősön a katolikus többség (79,9 %) mellett számottevő volt a reformátusok (16,1 %, 124 fő) és az izraelita vallásúak (4,0 %, 31 fő) aránya is.

Történelem

Alsószőlős már a 12. században királyi birtok volt, különálló faluként első írásos említése 1531-ből származik, ekkor „Also Zewlews” néven szerepelt. Később a Kun, Thát és Bánky családok voltak főbb birtokosai. Az oszmán törökök érsekújvári hadjárata során elpusztult, 1669-ben lakatlan helyként említik. 1715-ben 15 háztartása volt. 1785-ben 104 háza és 563 lakosa volt. 1828-ban 105 háza és 729 lakosa volt. Lakossága eredetileg nagyrészt református magyarokból állt, a 19. századtól már a katolikus szlovákok kerültek többségbe. A 19. században a Grassalkovich, Motesicky és Wodianer családok voltak itt a legnagyobb birtokosok. A század második felétől zsidó közösség is élt itt (1880-ban 46 fő, 1921-ben 31 fő). 1920-ig Nyitra vármegye Érsekújvári járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolták. 1938. novemberétől 1945. márciusáig újra magyar fennhatóság alá került. 1944-ben zsidó lakosságát (1938-ban 12 fő) koncentrációs táborba hurcolták. A Nyitrán átvezető hídja 1950-ben még megvolt, később lerombolták. Felsőszőlőst 1113-ban „Zoulous” néven, a zobori apátság birtokainak határleírásában említik először írásos források. 1214-ben a garamszentbenedeki apátság és a bozóki kolostor birtokaként szerepelt. A 16. században a Kürty, Pap és Forgách családok voltak legnagyobb birtokosai. 1699-ben egy török támadás során elpusztult, a 18. század elején katolikus szlovákokkal telepítették újra. 1715-ben 18 háztartása volt. 1787-ben már iskolája, 43 háza és 289 lakosa volt. 1828-ben 59 háza és 408 lakosa volt. 1816-ban vált önálló katolikus egyházközséggé, templomát 1892-ben szentelték fel. 1879-ben a Nyitra árvize súlyos károkat okozott a faluban. A 20. század első felében dohány- és fűszerpaprikatermesztéséről volt híres. 1920-ig Nyitra vármegye Érsekújvári járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolták. 1938. novemberétől 1945. márciusáig újra magyar fennhatóság alá került. 1948-ben hatósági úton a korábbi Horný Síleš és Dolný Síleš név helyett a Horný, ill. Dolný Vinodol hivatalos nevet állapították meg. 1960-ban Alsószőlőst és Felsőszőlőst Nyitraszőlős (v. Szöllős, Vinodol) néven egyesítették. A 20. század második felében elsősorban Felsőszőlős központja és a nyitrai országút között új családi házas lakóövezet épült (Na výhone, Úzka és Pesecká utcák). Az egyesített község számára az új községházát Alsó- és Felsőszőlős kataszterének határánál, egy újonnan épült közös utcában (Obecná) építették meg.

Mai jelentősége

A mezőgazdasági jellegű, ma is szőlőtermesztéséről ismert községben szlovák tannyelvű alapiskola és óvoda található. Alsószőlős református temploma 1790-ben épült klasszicista stílusban. A Felsőszőlősön található, Rózsafüzéres Szűz Máriának szentelt római katolikus templom 1892-ben épült. Számos szakrális kisemléke közül legrégebbiek az 1701-ben emelt Mária-oszlop, valamint az 1753-ból származó Szentháromság-szobor.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Alsó és Felső Szőlős. Két falu Nyitra Várm. földes Urai Motesiczky, és több Urak, lakosaik külömbfélék, fekszenek egymástól nem meszsze, határjaik jók, réttyeik hasznosak, legelőjök elég, malmok helyben, borok is terem.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Szőlős (Alsó), magyar falu, Nyitra vmegyében, Komjátihoz egy órányira: 580 kath., 145 ref., 34 zsidó lak., ref. templommal s anyaekklézsiával; kövér rétekkel. F. u. többen. Ut. p. Nyitra. Szőlős (Felső), tót falu, Nyitra vmegyében, 410 kath., 10 zsidó lak. F. u. többen. Ut. p. Nyitra.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Alsó-Szőlős, magyar község a Czétényke síkságán, 736 r.-kath. és ev. ref. vallásu lakossal, mely utóbbi vallásfelekezetnek itt temploma is van, a mely 1790-ben épült. E község már 1113-ban királyi birtok volt. Későbbi földesura Grassalkovich herczeg és Motesiczky Pál volt. Jelenlegi birtokos caprioriai ifj. báró Wodianer Albert. Felső-Szőlős, a Czétényke-völgyben fekvő tót község. Lakosainak száma 441, vallásuk r. kath. Temploma új; épült 1892-ben. Azelőtt is volt már temploma, sőt 1787-ben már iskolája is. Kegyúr a vallásalap. A falu a XII. század elején királyi birtok volt. Későbbi földesúra előbb Grassalkovich herczeg, azután Motesiczky Pál volt, jelenlegi birtokos báró ifj. Wodianer Albert.

Magyar Katolikus Lexikon

Felsőszőlős, v. Nyitra vm. (Horný Vinodol, Szl.): plébánia a v. esztergomi egyhm. nagycétényi esp. ker-ében. - 1816: alapították. Tp-át Rózsafüzér Kirnője tit. sztelték. Mai Kisboldogasszony tp-át 1892: építették. Kegyura 1880: a Vallásalap. Anyanyelve szl. ** Némethy 1894:90. - Schem. Strig. 1917:89.

Helységnévtár

Szőllős (Alsó-), rk. 440 Felső-Szőllős, ág. 1 - , REF. 120. Dunántul, izr. 46 Nagy-Surány. Szőllős (Felső-), RK. 389 Esztergom, izr. 9 Nagy-Surány.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Alsószőllős. Az Árpádok alatt királyi birtok volt a község. A XVIII. és a XIX. század elején Grassalkovich herceg és Motiseczky Pál bírták, végül báró Wodianer Albert birtokába került a birtok. Ev. ref. temploma 1790-ben épült. A világháborút követő cseh megszállás idején a csehek több magyar birtokot kisajátítottak a község határában. A község területe: 1176 kat. hold, lélekszáma: 864, ebből 702 róm. kath., ref. 148, izr. 14. A lakosság 75 %-a magyar, 25%-a szlovák. Felsőszőllős. Ez a község is az Árpádházi királyok birtokában volt az első időkben. Ujabb korban más helységekkel együtt Grassalkovich herceg, majd Motiseczky Pál, később pedig báró Wodianer Albert bírta a határt. A község területe: 1427 kat. hold. A lakosság lélekszáma: 672, ebből róm. kath. 667, izr. 5. A lakosság 98 %-a szlovák, 2 %-a magyar.

K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (1940)

Alsószöllös kk. érsekújvári járás. Már 1113-ban királyi birtok. Későbbi földesura Grassalkovich herceg. Ref. temploma 1790-ben épült. Területe: 1.176 k. h. Lakosság: 864. Ebből m.: 242, szl.: 622. Magy. beszél: 317. Vallás szerint: r. k. 712, ref. 137, ev. 1, izr. 12. Fb. I. 1, II. 39, III. 115. Népsűrűség: 127.6. Lakóház: 186. Községi bíró: Hlinka József. Állami népiskola. Önk. Tűzoltó Egyesület és Széchenyi Magyar Kultúr Egyesület. A község 1938. nov. 10-én szabadult fel. Püig. tsz. Érsekújvár, ah. jb. közj. Érsekújvár, csö. Komját. Vá. Nyitranagykér, u. p. és u. t. Komját. Felsőszöllös kk. érsekújvári járás. A község a XII. sz. elején már királyi birtok. Területe: 1.427 k. h. Lakosság: 672. Ebből m.: 61, szl.: 608. Magy. beszél: 122. Vallás szerint: r. k. 666, izr. 4. Fb. I. 0, II. 23, III. 94. Nps.: 81.8. Lakóház: 132. Községi bíró: Sztranyák József. R. k. népiskola. Önk. Tűzoltó Egylet. A község 1938. nov. 10-én szabadult fel. Dohány- és fűszerpaprikatermelés. Püig. tsz. Érsekújvár, ah. jb. közj. Érsekújvár, csö. Komját. Vá. Nyitranagykér és Komját. U. p. és u. t. Komját.