Balony

Balony a Csilizközben fekszik, az Öreg-Lapás és a Kis-Lapás között, Dunaszerdahelytől 24 km-re dél-délkeletre, Nagymegyertől 9 km-re délnyugatra. A falu teljesen egybeépült a szomszédos Csilizradvánnyal. Nyugatról Csiliznyáraddal, északnyugatról Bőssel, északról Csilizpatassal, keletről Csilizradvánnyal, délről pedig Medvével határos. Nyugati határát a Csiliznyárad-Füzespuszta-kanális alkotja. Balonyt mellékutak kötik össze Szappal (4,5 km), Csilizradvánnyal (1,5 km), valamint Medvével (3,5 km).

Közigazgatás

A Nagyszombati kerülethez és a Dunaszerdahelyi járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Győr vármegye Tószigetcsilizközi járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után rövid ideig (1920-1923) Komárom megyéhez (Komáromi járás) tartozott, majd a Dunaszerdahelyi járáshoz került és oda is tartozott 1949-ig, amikor a Nagymegyeri járáshoz csatolták. 1960 óta újra a Dunaszerdahelyi járáshoz tartozik. 1938-1945 között visszakerült Magyarországhoz Komárom vm. Dunaszerdahelyi járásának részeként. A község területe nem változott 1921 óta (16,07 km²).

Népesség

A lakosság több mint 9/10-ét még mindig magyar nemzetiségűek teszik ki, a szlovákok arányszáma csekély és nem is növekszik számottevően. A község lakossága nem változott jelentős mértékben az elmúlt évszázadban, kisebb ingadozásokat mutat, 2001-2011 között csekély mértékben növekedett. A lakosság túlnyomó többsége hagyományosan római katolikus vallású.

Történelem

Hajdan győri várbirtok volt, melyet 1284-ben IV. László király a győri káptalan harangozóinak adományozott. Később világiak is szereztek itt részeket. 1453-ban Hunyadi János megerősíti a falu régi, még István királytól nyert ama kiváltságait, hogy dézsmát és más adót ne fizessenek. A 16. században még a győri vár tartozékaként szerepel, ám fél évszázaddal később már a győri őrkanonok a birtokosa, és egészen a 19. Bővebben

Mai jelentősége

Római katolikus temploma 1835-ben épült klasszicista stílusban. A magyar alapiskolát a 70-es években zárták be, a községben könyvtár és óvoda működik. Balony mezőgazdasági jellegű község, a Csilizradvánnyal közös mezőgazdasági szövetkezet baromfitelepe található itt. A falunak, méreteihez képest, nagy és jól felszerelt önkéntes tűzoltócsoportja van.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

BALLON. v. Ballony. Magyar falu Győr Vármegyében, birtokos Ura a’ Győry Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, fekszik folyó vize mellett Győrtöl két mértföldnyire. Földgye nem igen termékeny, szénája, legelője elég, és nádgya is, harmadik Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Ballony, magyar falu, Győr vármegyében, a Csilizközben, 494 kath. lak., paroch. szentegyházzal. Sok szénája terem, mellyet Pozsonyban szokott eladni. F. u. a győri káptalan őrkanonokja. Ut. p. Győr.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Ballony, csallóközi magyar kisközség, a Dunától kb. négy kilométernyire fekszik. Körjegyzőségi székhely. Hajdan győri várbirtok, melyet 1284-ben László király a győri egyház harangozóinak adományozott. Egy 1252-iki oklevélben is villa Bolon a győri egyház birtoka. Később világiak is szereztek itt részeket. 1355-ben Omode mester eltiltja Chituani Dénest, hogy balonyi birtokrészét a győri őrkanonoknak eladja. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Balony, Ballony, v. Győr vm. (Balon, Szl.): plébánia a v. esztergomi egyhm. dunaszerdahelyi esp. ker-ében. 1264: Balon. 1788: a medvei pléb-t ide telepítették át. Tp-át 1788: Sarlós Boldogassz. tiszt. sztelték. Kegyura 1880: a győri őrknk. Filiái 1917: Medve, Csiliznyárád, Kulcsod, Szap. - Plébánosai: 1634 k. Menasághy Ferenc, 1703 k. Hidassy József, 1718: Király Mihály lic., 1723: Vörös János, 1728: Sztankovanszky György, 1731: Illyés Ferenc, 1742: Fabri József, 1743: Horváth János, 1744: Pechy János, 1748: Petresics János, 1750: Konde Sándor, 1771: Kovács Antal, 1800: Cinege Ignác, 1807: Kutsor Ferenc, 1812: Putz Antal, 1831: Szivák István, 1848: Vízner Ferenc, 1877: Fücsek Ferenc, 1881: Ekker József. Bővebben