Áttekintés
Csallóközi járás
Keszegfalvától 2 km-re északnyugatra, a Gútára vezető 573-as út és a Komárom-Gútai-főcsatorna között terül el 2 km hosszan. Északi részét egy homokdomb alkotja, melynek oldalában gyümölcsösök találhatóak.
Közigazgatás
Keszegfalva község része a Nyitrai kerület Komáromi járásában. A trianoni békeszerződésig Komárom vármegye Csallóközi járásához tartozott, 1939–45 között újra Magyarországhoz csatolták.
Népesség
2011-ben Lohóttal együtt 272 lakosa volt, ez a község lakosságának 14 %-át teszi ki. A község roma lakosságának nagy része Bálványszakállason összpontosul.
Történelem
Már a rómaiak idején ismert, korábban erőd állhatott itt. A hagyomány a nevét is onnan származtatja, hogy itt egy szakállas római szobrot, vagyis bálványt találtak. Első írott nyomára 1229-ben bukkanunk. 1268-ban Zakalus néven szerepel, említik Szent Györgynek szentelt templomát. Egykor komáromi várbirtok volt és a királyi udvarnokok, várszolgák és lovászok lakóhelye.
Mai jelentősége
Bálványban az 1990-es évekig állami gazdaság működött, melynek felszámolása után épületei pusztulni kezdtek. A 2000-es években Komáromból kitelepített romák költöztek ide, így cigánytelep alakult ki. Bálványon szociális otthon (Oázis) is működik. A gútai vasútvonal megszüntetéséig vasúti megállóhelye is volt. Szilárd burkolatú mezőgazdasági út köti össze a Gútához tartozó Királynéréttel (Kráľka).
Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99
BÁLVÁNY SZAKÁLLOS Komárom Vármegyéb. lakosai katolikusok, fekszik Eketsnek szomszédságában, mellynek filiája, jó határja van.
Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851
1848-ban: Bálvány-Szakálas puszta Kavalháttal együtt határos Keszegfalvával, Megyercscsel és Guttával. Kiterjedése 4341 hold, ebből a szélhordta homokbuczkák tesznek 150 holdat, 200 hold pedig homokos, de mindent bőventermő szántóföld, s ennek egy részét a keszegfalvi zsellérség dohánynyal ülteti. A határ többi része gazdag kaszáló, vagy mocsáros nádas rétség.
Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914
Bálványszakállasnak már a rómaiak alatt nagyobb szerepe lehetett, mert a római erődnek még látható nyomai arra engednek következtetést, hogy ez a castrum a Komárom és Ószőny közötti dunai átkelést biztosította. A hagyomány a nevét is onnan származtatja, hogy itt egy szakállas római szobrot, vagyis bálványt találtak. Első írott nyomára 1229-ben bukkanunk.