Bári

A község a Zempléni-szigethegység (Zempléni-rögök) vulkanikus eredetű hegyvidékének nyugati lábánál fekszik, a Ronyva-völgy keleti peremén, Sátoraljaújhelytől 10 km-re északkeletre. Nagybári a 283 m magas Pilis-hegy keleti lábánál terül el, Kisbári pedig tőle 1 km-re keletre, a Bári-patak partján. Kisbárin keresztülhalad a Borsit (4 km) Cékével (7 km) összekötő országút, a község központját, Nagybárit 1 km-es bekötőút kapcsolja össze Kisbárival. Területének több mint egyharmadát szőlő és gyümölcsös, mintegy egyötödét pedig erdő borítja. Nyugatról Újhely, délről Borsi, délkeletről és keletről Szőlőske, északról pedig Csarnahó községekkel határos.

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Tőketerebesi járáshoz tartozó község. 1960-ban alakult Kisbári és Nagybári községek egyesítésével. Elődközségei 1920-ig kisközségként Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járásához tartoztak. Csehszlovákiához csatolásuk után 1949-ig a Gálszécsi járáshoz, majd 1949-1960 között pedig a Királyhelmeci járáshoz tartoztak. 1938-1945 között visszacsatolták őket Magyarországhoz (Zemplén vármegye, Sátoraljaújhelyi járás). Bővebben

Népesség

Nagy- és Kisbárinak együtt 1910-ben 538, 1921-ben 539, 1938-ban pedig 607, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt. A (cseh)szlovákok aránya 1921-ben Kisbáriban 14,2 %, Nagybáriban 5,2 % volt. 1938-1991 között népessége 41,4 %-al csökkent, majd 1991-2011 között további 9,5 %-al (356 főről 322-re). Magyar többségét napjainkig megőrizte, bár 1991-2011 között a magyar nemzetiségűek aránya 84,6 %-ról 67,1 %-ra csökkent, a szlovákoké pedig megduplázódott (14,9 %-ra 27,3 %-ra emelkedett). A magyar anyanyelvűek aránya 78,9 %. A lakosság 71,1 %-a református, 15,8 %-a pedig római katolikus vallású. 2011-ben az összlakosság 67,4 %-a (217 fő) élt Nagybári, 32,6 %-a (105 fő) pedig Kisbári településrészen.

Történelem

1296-ban Bary néven említik először a Bári család birtokaként. A 14. században Egyházasbári néven ismert, ekkor a Lasztóczi, Vitéz, Hollóházi, Kálnói, Kupinszky és az Eödönffy családok birtoka. 1414-ben már két külön településre, Kis- és Nagybárira vált szét. Kisbáriban a Soltészok is birtokosok. A 16. századtól gyakran változtak tulajdonosai. Az 1600-as években a Máriássy, Bárczay, Rákóczi, Bónis és Bári családok birtoka. Bővebben

Mai jelentősége

A község szőlőtermesztéséről híres, a Tokaji-borvidék szlovákiai részéhez tartozik. A községben magyar nevelési nyelvű óvoda található. Nagybári református temploma 1799-1801 között épült klasszicista stílusban. Kisbári református temploma a 13. században épült román stílusban, a 15. században gótikus stílusban átépítették. A kisbári klasszicista stílusú Vay-kúria eredetileg a 17. században épült reneszánsz stílusban.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Kis Bári. Magyar falu Zemplén Vármegyében, birtokosai több Uraságok, lakosai reformátusok, fekszik Borsi, és Tsernahó faluktól nem meszsze. Határja két nyomásbéli; ’s mindenféle gabonát terem, réttyei meglehetősek, legelője elég, ’s jó főzelékje dohánnya terem, malma a’ szomszédságban, piatzozása Újhelyben, második Osztálybéli. Nagy Bári. Zemplén Vármegyében, az előbbi helységnek szomszédságában fekszik, birtokos Ura Gróf Aspermont Uraság, lakosai reformátusok. Határja soványabb, ’s vagyonnyai is tsekéllyebbek lévén, mint az előbbeni falunak harmadik Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Kis-Bari, magyar falu, Zemplén vármegyében, Ujhelyhez keletre egy órányira: 20 kath., 183 ref., 19 zsidó lak. Ref. templom. Földje dombos és 127 holdra terjed. F. u. Kazinczy. Nagy-Bari, magyar falu, Zemplén vármegyében, Ujhelyhez keletre egy órányira: 6 r. 10 g. kath., 208 ref., 19 zsidó lak. Ref. templom. Szőlőhegy. 218 hold szántóföld. Kevés rét.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Kisbári, Sátoraljaújhely közelében fekszik, 29 házzal s 150 ev. ref. vallású magyar lakossal. Postája, távírója és vasúti állomása Sátoraljaújhely. A Báry család fészke, és a XIV. században Egyházasbári néven is ismeretes volt. A hagyomány szerint IV. Béla ide is olasz szőlőmíveseket telepített. 1412-ben Lasztóczi Sebestyén, hét évvel később a Vitéz család, 1437-ben Hollóházi László, 1479-ben Kálnó György kapnak itt részeket. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Kisbári. A XIV. századból Egy házasbári néven merül fel. A Bárynemzetség ősi fészke, de a XV. századtól már a Lasztóczyakat, a Vitéz, Hollóházy-, Kálnó- és Ruttkai-familiákat uralta, majd később a Ráskay-, Eödönffy-, Korchma-, Báry-, Varsady-, Máriássy-, Rákóczi-családnak is itt volt a birtoka. A mult században a Kazinczy-, Dessewffy- és Vay-család kezére került, ösi katholikus templomát a reformáció óta a reformátusok bírják. Bővebben