Beketfa

A Kisalföldön, a Felső-Csallóköz nyugati részén fekszik, Egyházgellétől 1 km-re keletre, a 63-as főútról 0,5 km-es letérővel érhető el.

Közigazgatás

1940 óta Gelle része, addig önálló község (1920-ig Pozsony vármegye, Dunaszerdahelyi járás), egyike Gelle településrészeinek és kataszteri területeinek. Területe 2,73 km² (a községterület 12 %-a) nem változott 1921 óta.

Népesség

A trianoni békeszerződést megelőzően majdnem kizárólag magyarok lakta község lakosságának a mai napig döntő többsége magyar nemzetiségű. 2011-ben 91 lakosa volt, 1930 óta (123 fő) lakosságának 1/4-ét elveszítette.

Történelem

Első említése egy 1423-ban kelt oklevélben található possessio regalis Beketfalwa alakban; mint királyi birtok szerepel. Nevének további megjelenési formája: 1786-ban Beketfa. A település a beketfalvi Mórocz család ősi fészke, melynek itt megerősített várkastélya is volt. Erről Bél Mátyás is megemlékezik. A települést megemlíti II. Lajos királynak az egyházgellei érseki megyéhez (vagy székhez) 1524-ben intézett levele, illetve rendelete is. Bővebben

Mai jelentősége

Napjainkban a házsornyi falurész utcájába térve jobb kéz felől egy leromlott állapotban levő raktárt és gazdasági épületet fedezhetünk fel, mivel ez maradt a várkastélyból, amelynek központi része a mai út túloldalán állt egészen 1943-ig, amikor is helyére családi házakat építettek.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

BEKETFA. vagy Beketfalva. Magyar falu Posony Vármegyében, lakosai katolikusok, földes Ura Gróf Pálfy Uraság, fekszik hasonló nevű Vár alatt, Csalóköz szigetében, Egyházas Gellének szomszédságában, mellynek filiája; határja tágas, és néhol termékeny; de erdeje nintsen, harmadik Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Beketfa, magyar falu, Pozson vármegyében, E. Gelle filial. 83 kath. lak. F. u. több nemesek. Ut. p. Somorja.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Beketfa, magyar kisközség az Alsó-Csallóközben, mindössze 11 házzal és 123 lakossal, a kik mindannyian róm. katholikusok. Első okleveles nyomát csak 1423-ban találjuk, a mikor a királyi birtokok között van felsorolva. A beketfalvi Mórocz család ősi fészke, melynek itt megerősített várkastélya is volt. Ezt Bél Mátyás is említi; de ma már csak maradványa van meg és ez is teljesen átalakítva. Bővebben