SK
DS
.....

Beketfa

Településrész

címer zászló
126 100% magyar 1910
113 92% magyar 1921
címer zászló
Hivatalos szlovák megnevezés:
Beketfa
1918 előtti vármegye, járás, rang:
Pozsony vármegye
Dunaszerdahelyi járás
kisközség
1938-45 közötti vármegye, járás:
Komárom vármegye
Dunaszerdahelyi járás
Más földrajzi nevek:
Regence
Koordináták:
93034,
Rang:
településrész
Tszf. magasság:
120 m
Körzethívószám:
+421 (0) 31
Irányítószám:
47.9933107 17.49592066

A Kisalföldön, a Felső-Csallóköz nyugati részén fekszik, Egyházgellétől 1 km-re keletre, a 63-as főútról 0,5 km-es letérővel érhető el.

Közigazgatás

1940 óta Gelle része, addig önálló község (1920-ig Pozsony vármegye, Dunaszerdahelyi járás), egyike Gelle településrészeinek és kataszteri területeinek. Területe 2,73 km² (a községterület 12 %-a) nem változott 1921 óta.

Népesség

A trianoni békeszerződést megelőzően majdnem kizárólag magyarok lakta község lakosságának a mai napig döntő többsége magyar nemzetiségű. 2011-ben 91 lakosa volt, 1930 óta (123 fő) lakosságának 1/4-ét elveszítette.

Történelem

Első említése egy 1423-ban kelt oklevélben található possessio regalis Beketfalwa alakban; mint királyi birtok szerepel. Nevének további megjelenési formája: 1786-ban Beketfa. A település a beketfalvi Mórocz család ősi fészke, melynek itt megerősített várkastélya is volt. Erről Bél Mátyás is megemlékezik. A települést megemlíti II. Lajos királynak az egyházgellei érseki megyéhez (vagy székhez) 1524-ben intézett levele, illetve rendelete is. Az 1553. évi portális összeírásban is – 4 portával – királyi birtokként van jegyezve. Az 1828-as Nagy Lajos-féle összeírás 79 lelket számlál a községben. A 20. század elején mindössze 11 házzal és 123 lakossal rendelkezett, s önálló templommal, posta és távíróhivatallal sem bírt. A község határában található a Regence nevű dűlő, amely egy régen elpusztult község nevét őrzi. Korábbi létezéséről II. Lajos királynak a gellei érseki székhez 1524-ben intézett rendeletéből szerzünk tudomást, ahol, mint királyi birtok szerepel, ugyanúgy, mint az 1553. évi portális összeírásban. 1940-ben az addig különálló Egyházgellét, Ógellét, Beketfát és Csallóközpósfát egyesítették; az új közigazgatási egység a Gelle nevet kapta. 1960-ban pedig e közigazgatási egységhez hozzácsatolták Buda[falv]át (mely 1940-ben keletkezett Kis- és Nagy-Budafa egyesítésével) és Cséfát (melyhez 1940-ben hozzácsatolták Csentőfát); így megint egy új közigazgatási egység jött létre, mely ezúttal az Egyházgelle nevet kapta.

Mai jelentősége

Napjainkban a házsornyi falurész utcájába térve jobb kéz felől egy leromlott állapotban levő raktárt és gazdasági épületet fedezhetünk fel, mivel ez maradt a várkastélyból, amelynek központi része a mai út túloldalán állt egészen 1943-ig, amikor is helyére családi házakat építettek.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

BEKETFA. vagy Beketfalva. Magyar falu Posony Vármegyében, lakosai katolikusok, földes Ura Gróf Pálfy Uraság, fekszik hasonló nevű Vár alatt, Csalóköz szigetében, Egyházas Gellének szomszédságában, mellynek filiája; határja tágas, és néhol termékeny; de erdeje nintsen, harmadik Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Beketfa, magyar falu, Pozson vármegyében, E. Gelle filial. 83 kath. lak. F. u. több nemesek. Ut. p. Somorja.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Beketfa, magyar kisközség az Alsó-Csallóközben, mindössze 11 házzal és 123 lakossal, a kik mindannyian róm. katholikusok. Első okleveles nyomát csak 1423-ban találjuk, a mikor a királyi birtokok között van felsorolva. A beketfalvi Mórocz család ősi fészke, melynek itt megerősített várkastélya is volt. Ezt Bél Mátyás is említi; de ma már csak maradványa van meg és ez is teljesen átalakítva. Az 1553-iki öszeírásban, mint királyi birtok, csupán 4 portával van felvéve a jegyzékbe. Később a Pálffyak lettek az urai és ma a Pálffy szeniorátusnak van itt birtoka. A községhez tartozik a Regencze nevű dűlő. Ezt már II. Lajos király, a gellei érseki székhez 1524-ben itnézett rendeletében említi. 1553-ban királyi birtok. A községben nincs templom. Postahivatala Egyházgellén van, távírója és vasúti állomása pedig Patonyban.

Névelőfordulások
1773
Beketfa,
1786
Beketfa,
1808
Beketfalva, Beketfa,
1863
Beketfalva, Beketfa,
1873
Beketfa

Nemzetiség

Nemzetiségi összetétel változása számokban
magyarok
szlovákok
németek
egyéb
1880
1910
1921
Nemzet Arány
magyarok 126 97%
szlovákok 0 0%
németek 0 0%
egyéb 4 3%
összlétszám 130
magyarok 126 100%
szlovákok 0 0%
németek 0 0%
egyéb 0 0%
összlétszám 126
magyarok 113 92%
szlovákok 3 2%
németek 7 6%
egyéb 0 0%
összlétszám 123
Mai közigazgatás

Bejelentések