Gelle

A község a Kisalföldön, a Felső-Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől 11 km-re nyugatra, Somorjától 15 km-re keletre fekszik. Nyugatról Sárosfa, északról Lég és Lögérpatony, északkeletről Szentmihályfa és Diósförgepatony, keletről Dunakisfalud és Lúcs, délről Felbár, délnyugatról Nagyszarva községekkel határos. Területébe ékelődik Dunakisfalud exklávéja ("Poteho osada"). A 63-as főút Dunaszerdahely és Pozsony közötti szakasza érinti a községet. Mellékutak kötik össze a szomszédos Szentmihályfával (4 km), Lögérpatonnyal (5,5 km), Lúccsal (4 km) és Felbárral (7 km).

Közigazgatás

A Nagyszombati kerülethez és a Dunaszerdahelyi járáshoz tartozik. A község 8 elődtelepülése 1940-ig 8 önálló községet alkotott. 1920-ig az összes község Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolásuk után is a Dunaszerdahelyi járáshoz tartoztak. 1938-1945 között visszacsatolták őket Magyarországhoz (Komárom vármegye, Dunaszerdahelyi járás). Bővebben

Népesség

1941-1970 között a népességszám még 17 %-kal növekedett, azóta stabilitást mutat. Lakosságának döntő többsége magyar, az ezredfordulóig színmagyar településnek tekinthető, 2001 óta azonban (a népességnövekedéssel párhuzamosan) egyre növekszik a szlovákok aránya, ma már a lakosság 1/10-ére tehető. A lakosság 90 %-a római katolikus vallású.

Történelem

1245-ben említi először oklevél Gala néven. 1253-ban királyi udvarnokok falujaként Pozsony várának tartozéka volt, ekkor említi először oklevél a falu templomát is, mely Szent Péter és Pál apostoloknak volt szentelve. 1328-ban az ún. Gelle szék megalakulásával szabadalmakat kapott, jobbágyai minden adótól és szolgálattól mentesültek. Gelle szék önálló közigazgatási egység volt úriszékkel. Bővebben

Mai jelentősége

Magyar tanítási nyelvű központi alapiskolával (a királyfiakarcsai és lúcsi gyerekek is ide járnak) és két óvodával rendelkezik. A település kéttornyú római katolikus temploma a Csallóköz egyik legfontosabb középkori műemléke, 13. sz. első felében épült késő román stílusban, a 14. sz. végén gótikus, 1633-ban pedig reneszánsz stílusban építették át. Beketfa egykori várkastélyából mára csak két romos gazdasági épület maradt. A község gazdag szakrális kisemlékekben, fontos nevezetessége a központjában álló évszázados tölgyfa.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Egyház Gelle. Magyar Mező Város Posony Vármegyében, földes Ura G. Pálfy Uraság, és a’ Plebánus, lakosai katolikusok, fekszik a’ Csalóközben, Szerderhelytől egy mértföldnyire, Behetfához, és Posfához közel, határia két nyomásbéli, tiszta búzát, és rozsot terem, réttye nints, piatza Somorján van. BEKETFA. vagy Beketfalva. Magyar falu Posony Vármegyében, lakosai katolikusok, földes Ura Gróf Pálfy Uraság, fekszik hasonló nevű Vár alatt, Csalóköz szigetében, Egyházas Gellének szomszédságában, mellynek filiája; határja tágas, és néhol termékeny; de erdeje nintsen, harmadik Osztálybéli. PÓSFA. Bővebben

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Gelle (Egyház), magyar falu, Pozsony vmegyében, a Somorjából, Szerdahelyre vivő országutban, ut. p. Somorjától 5 fertálynyira. Magos két tornyú temploma igen régi épület. Számlál 170 kath., 1 evang., 16 zsidó lak. Földje termékeny; legelője elég; rétje, fája, felette kevés. F. u. a gr. Pálffy család senioratusa, de a helybéli plébános is szép részt bir benne. Beketfa, magyar falu, Pozson vármegyében, E. Bővebben

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Egyházgelle, alsócsallóközi magyar kisközség, 38 házzal és 295 róm. kath. vallású lakossal. E község 1253-ban Galla néven a pozsonyi vár tartozéka. 1328-ban Miklós pozsonyi gróf és főispán a gelle udvarnokok kérésére ezek jobbágyait mindennemű adózás és szolgálat alól fölmenti. Több csallóközi faluval együtt Sedes Gelle néven külön érseki széket alkotott, melynek Mátyás király 1466-ban szadalmakat adott; 1524-ben II. Bővebben