Diósförgepatony

A község a Kisalföldön, a Felső-Csallóközben található, a Patonyszél két települését, a mára teljesen egybeépült Diósförgepatonyt és Bögölypatonyt foglalja magában. Dunaszerdahelytől 8 km-re nyugatra, Somorjától 19 km-re keletre, a Komárom-Pozsony vasútvonal mellett (vasútállomás) található. A községen keresztülhalad a Dunaszerdahelyt Pozsonnyal összekötő 572-es út, melyről a központ 2 km-es elágazáson érhető el. Bővebben

Közigazgatás

A Nagyszombati kerülethez és a Dunaszerdahelyi járáshoz tartozó község. 1940-ben alakult Diósförgepatony és Bögölypatony községek egyesítésével a magyar közigazgatásban Förgepatony néven. Elődközségei 1920-ig kisközségként Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járásához tartoztak. A csehszlovák közigazgatásban végig a (változó területű) Dunaszerdahelyi járáshoz tartozott. Bővebben

Népesség

Elődtelepüléseinek 1921-ben 1113 lakosa volt, az egyesített Förgepatony községnek 1941-ben már 1431 lakost, húsz év alatt 28,6 %-al növekedett népessége. A következő ötven évben a növekedés lelassult (13 % 1991-ig). A 2001-2011 között időszakban a község népessége stagnált, a szlovák nemzetiségűek aránya ellenben megduplázódott és elérte a 14,2 %-ot. A lakosság több mint négyötöde magyar nemzetiségű. 1944-ig zsidó közösség (1938-ban 42 fő) is élt a községben. A lakosság többsége (70,9 %) római katolikus vallású, a reformátusok aránya 13,3 %.

Történelem

1397-ben „Gyospothon” néven említik először. 1524-ben II. Lajos oklevelében a Gellei székhez tartozó falvak közt szerepel. 1535-ben 10 lakott és 2 lakatlan porta, valamint 4 zsellértelek volt a községben. Az 1574-es urbáriumban 16 jobbágy, 4 zsellér és 2 nemesi portát említenek. 1599-ben a falu földjeinek nagyobb része a Pálffy család tulajdona lett. Bővebben

Mai jelentősége

A községben magyar nyelvű alapiskola (Móricz Zsigmond Magyar Tannyelvű Alapiskola) és óvoda működik. Modernista szemléletű, ún. skandináv típusú református temploma a korábbi neoklasszicista templom helyén 1969–77 között épült, katolikus templomát (Rózsafüzér Királynője) 1998-ban szentelték fel. A község határában 2009-ben adták át az egykori Vilmosmajor helyén a Slovakiaring autó- és motorversenypályát. Határában, Diósförgepatony-réten napkollektoros erőmű működik.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

DIÓS PATONY. Magyar falu Poson Vármegyében, földes Ura a’ Poson Vármegyei Fő Ispánság, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik a’ Csalóközben, Szent Mikályhoz 1/4 órányira, határja gazdag termékenységű, ’s szép vagyonnyaihoz képest, első Osztálybéli. Förge Patony. Magyar falu Poson Vármegyében, földes Ura Gróf Pálfy, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Sz. Bővebben

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Patony (Diós), magyar f., Poson vmegyében: 253 kath., 110 ref., 5 zsidó lak. Patony (Förge), magyar f., Poson vgyében: 127 kath., 22 ref., 27 zsidó lak., nemesi curiákkal. Patony (Förge), magyar f., Poson vgyében: 127 kath., 22 ref., 27 zsidó lak., nemesi curiákkal. Patony (Bögöly), magyar falu, Poson vgyében: 230 kath., 130 ref. lak.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Diósförgepatony, alsócsallóközi magyar kisközség. Házainak száma 103, lakosaié 732, a kik nagyobb részben ev. református vallásúak. Hajdan két község volt egymás mellett: Dióspatony és Förgepatony néven. Dióspatonyt, II. Lajos királynak 1524-ben a gellei székhez intézett rendelete említi először. Az 1553-iki portális összeírásban királyi birtokként szerepel és 10 portája van felvéve. Bővebben