Divény

Nógrád megyei középnemesi család sarja. Apja Rimay György, anyja Madách Krisztina volt, így Madách Imre költővel is rokonságban állt.

Maga Rimay még sihederként megismerkedett Balassi Bálinttal, miután apja a Balassiak szolgálatában állt. A költő tanácsokat adott Rimaynak, akinek a verseit nagyra tartotta és az ő költészetének a folytatóját látta benne.

Tanulmányairól nincsenek megbízható adatok, de nem kizárt, hogy megfordult valamilyen külföldi egyetemen. Tudunk arról a tervéről is, hogy felkeresi Velencét, de hogy járt-e ott, az bizonytalan. Jól beszélt latinul, németül, olaszul és használta a cseh irodalmi nyelvet is.

A tizenöt éves háború idején Rimay is jelen volt a harcoknál, Esztergom ostromakor (1594) szemtanúja lehetett Balassi sebesülésének, majd nem sokkal később bekövetkezett halálának. A század végén Erdélybe utazott, ahol Balásfi Tamás, a kolozsvári jezsuita szeminárium vezetője írt hozzá üdvözlő verseket.

Valószínűleg ezekben az években ismerkedhetett meg Illésházy Istvánnal és Thurzó Györggyel is. A Bocskai felkelés idején a családi birtokain tartózkodott, majd 1605-ben a fejedelem szolgálatába szegődött, egészen annak halálig. Bocskai bizalmasául fogadta: titkári teendőket bízott rá és vele fogalmaztatta meg diplomáciai leveleinek egy részét. Ennek ellenére Rimay mégis inkább Illésházy politikáját támogatta. 1608-ban az ő utasítására utazott Konstantinápolyba, mint a Zsitva toroki béke ratifikálására küldött követség egyik tagja.

Illésházy halála után Thurzó György lett a nádor. Rimay vele is közvetlen kapcsolatot alakított ki, ezt bizonyítja az a tény is, hogy Thurzó halála után annak özvegyét és fiát, Imrét szolgálta. Az utóbbi felkérésére jelent meg az 1619-es pozsonyi országgyűlésen, ura után ő is Bethlen Gábor híve lett. A következő évben tagja volt annak a Konstantinápolyba utazott követségnek, amelynek az volt a feladata, hogy biztosítsa a szultán jóindulatát a fejedelem és szövetségesei iránt.

1621 után azonban már ő sem támogatta Bethlen politikáját, a többi főúrhoz hasonlóan. Visszavonult alsósztregovai birtokára. Ekkoriban már javában folyt a tridenti reformok terjesztése az országban, egymás után katolizáltak a legbefolyásosabb nemesi családok. De Rimay protestáns maradt, és bár támogatta a Habsburg barát politikát és felvette a kapcsolatot annak hangadóival is, jelentős tisztségeket mégsem kapott ezután. Élete végén Rákóczi Györgynek ajánlotta fel szolgálatait, de halála megakadályozta ennek teljesítésében.

Utolsó éveiben főként a megyei nemesség körében tevékenykedett. Részt vett Nógrád megye közéletében: annak megbízottja volt többek között a törökkel folytatott helyi tárgyalásokban.

Jó kapcsolatot alakított ki a protestáns polgári értelmiség legjelentősebb képviselőivel is. Szenczi Molnár Albertet még 1614-ben fogadta vendégként otthonában.

Élete utolsó szakaszában egymásután érték a szerencsétlenségek. Sokat betegeskedett, házát egy alkalommal kifosztották a harmincéves háborúban harcoló katonák. Ekkor 609 kötetes könyvtárából csak 131 könyvet tudott megmenteni. Meghaltak fiai is, számos gyermeke közül csak egy lánya élte túl őt.

Rimay János elsősorban költőként él a köztudatban, pedig prózai munkássága is jelentős. Levelezését, valamint hivatalos működése során készített aktáit, feljegyzéseit, jelentéseit gondosan megőrizte, nagy részük fenn is maradt, de ezek a szövegei inkább a történészek számára értékesek. Vannak azonban olyan prózai írásai is, amelyeket eleve irodalmi alkotásnak szánt. Ezek filozófiai elmélkedések, kiadványai elé szánt ajánlólevelek, vagy azok a levelek, amelyeket korabeli értelmiségiekhez írt. Hagyatékának megőrzésében és kiadásában jelentős szerepet játszott Madách Gáspár, aki maga is szerény tehetségű költő volt.

A korszak elvárásainak megfelelően verseinek nagy részét Rimay is ciklusokba és kötetekbe rendezte, a kinyomtatás szándékával. Csak egyetlen munkája, a Balassi-epicedium nyomtatott kiadása látott napvilágot még a szerző életében. A versek eredeti kéziratai is elvesztek. Rimay Balassira vonatkozóan a nagy emberi és költői példaképét értékelve fogalmazta meg saját emberi és költői hitvallását. Az első alkalmat erre a Balassi testvérek egy évben bekövetkezett halála szolgáltatta. 1595–1596 táján írta meg a Balassi-testvérek emlékének szentelt epicediumát. A kötet egy hét darabból álló gyászvers-sorozat. Az első három vers Balassi Bálintnak, a következő kettő Ferencnek a halálát mondja el, a hatodik a két hős elképzelt síremlékének a felirata, az utolsó pedig halotti búcsúztató, amelyhez végül egy epigramma is járul, hogy a szerző irigyeit és rágalmazóit elijessze.

A nyomda az ajánlóleveleket elhagyta, s az egész mű címét is mellőzve, a ciklus-kezdő költemény címét (Az nagyságos Gyarmati Balassa Bálintnak Esztergom alá való készületi) tüntette fel kötet-cím gyanánt. A szerző eme korai gyűjteménye egy igen jól megszerkesztett, jellegzetesen humanista alkotás. Jelentőségét csak növeli, hogy ez az első magyar nyelvű versgyűjtemény, amely nyomtatásban is megjelent.

Tudomásunk van egy epikus költeményéről, amit a 15 éves háború elején írt, de a mű nincs meg, valamint biztos forrásból tudható, hogy verseinek egyik kézirata a Tiszába esett. Ennek következtében költeményeit csak rossz, töredékes másolatokból és későbbi kiadásokból ismerjük.

Főbb művei:. Generosi ac magnifici domini Valentini Balassa de Gyarmath, ad Castra Strigoniensia iter et procinctus Vizsoly, 1596; Az néhai tekintetes ... Gyarmati Balassa Balintnak es ... Rimai Janosnak ... istenes eneki: mostan ujobban e' kis formában ki-bocsáttattak. Kolozsvár, 1677; Alsósztregovai és rimai Rimay János államiratai és levelezése, 1887; Rimay János Munkái, 1904; Rimay János Összes művei, 1955