Egyházkarcsa

A Kisalföldön, a Felső-Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől 3,5 km-re fekszik délnyugatra, a 63-as főút közelében fekszik, a község központjától 1,5 km-re északra. Itt ágaznak el a Csallóköznádasd (10 km) és Nyékvárkony (6 km) felé vezető mellékutak.

Közigazgatás

1940-ig önálló kisközség, azóta Egyházkarcsa egyik településrésze és kataszteri területe. 3,91 km²-es területe a községterület 28,1 %-át alkotja. A község 1920-ig Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi (Alsócsallóközi) járásához tartozott, a csehszlovák közigazgatásban is a Dunaszerdahelyi járás része volt.

Népesség

1921-ben 82, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt, 2011-ben 226 lakosa volt, itt élt a község összlakosságának 18 %-a.

Történelem

Nevével először egy 1215-ből származó oklevélben találkozunk Corcha alakban. További megjelenési formái: 1231-ben Korosa, 1240-ben trés ville Caracha, 1243-ban Karasha, 1248-ban Karchau, 1253-ban Karcha, 1260-ban Eghazas-karcha, ül. Heghazaskarcha, 1920-ban Kostolné Korčany, 1948-ban Kostolné Kračany. Egyházkarcsa (elő)nevét ősi templomáról és a többi Karosával együtt alkotott közös egyházközségről kapta. A falu kezdetben Szentgyörgyi Sebus és Péter, később a Bacsák és a Kondé család birtoka. Az 1828. évi összeírás szerint a községnek 9 háza és 65 lakosa volt. 1940-ben 4 szomszédos községgel egyesítették Amadekarcsa (1948-tól Egyházkarcsa néven).

Mai jelentősége

Itt található a község egyetlen temploma és névadója, a Szent Bertalannak szentelt, középkori eredetű, római katolikus templom.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Egyház Karcsa. E’ Helységhez tizen egy hasonló nevezetű faluk vagynak Posony Vármegyében, ú. m. Amade Karcsa, Pinke Kartsa, Morótz Karcsa, Göntzöl Karcsa, Kultsár Karcsa, Etre Karcsa, Király fia Karcsa, Domárd Karcsa, Erdőhát Karcsa, Solymos Karcsa, földes Urai külömbféle Urak, a’ mint nevezetekből is ki tetszik, Sípos Karcsa, Kastély Karcsának is neveztetik régi formára épűlt kastéllyától; lakosai katolikusok, többnyire egymástól nem meszsze fekszenek, ’s határjaik is majd hasonló tulajdonságokkal bírnak.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Karcsa (Egyház-), magyar falu, Pozsony vmegyében: 53 kath., 5 zsidó lak. Kath. paroch. templom.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Egyházkarcsa, a pozsony-szerdahelyi vasútvonal mentén, az Alsó-Csallóközben fekvő magyar kisközség mindössze 11 házzal és 67 róm. kath. vallású lakossal. Pozsony vármegyének 10 Karcsa nevű helysége van: Egyház-, Erdőhátdamazér-, Etre-, Gönczöl-, Királyfia-, Kulcsár-, Mórocz-, Pinke-, Siposamade- és Sólyomkarcsa. Ezeken kívül a régi időben még Népe-, Bél- és Érsekkarcsa is szerepel. Népekarcsa 1328-ban Szentgyörgyi Sebusé és Péteré. Bélkarcsa 1381-ben Bélykarcsai Miklós nevében van említve. Érsekkarcsát 1355-ben említik az okiratok, a mikor az itteni birtokon, a pozsonyi káptalan előtt, több karcsai nemes osztozott. E Karcsák földesurai, vagyis nemesi birtokosai voltak még a mult század elején is a Bartal, Kulcsár, Bacsák, gróf Amadé, Somogyi és Kondé családok. Egyházaskarcsa templomáról Tamás esztergomi érseknek a községi plébánia levéltárában őrzött oklevele emlékszik meg, mely szerint a templom 1308-ban épült. A község postája Királyfiakarcsán van, távírója és vasúti állomása pedig Dunaszerdahelyen.

Magyar Katolikus Lexikon

Egyházkarcsa, v. Pozsony vm. (Kostolné Kračany, Szl.): plébánia a v. esztergomi egyhm. dunaszerdahelyi esp. ker-ében. - 1215: Corcha. Első tp-át 1249 e. Szt Bertalan tiszt. sztelték. Lakói 1561: ref-ok lettek. 1729: alapították újra. Kegyura 1880: a közbirtokosság. Anyakönyvei 1729-től. Anyanyelve 1840: m.; 1910: m. - Filiái 1917: Amadékarcsa, Erdőhátkarcsa, Etrekarcsa, Göncölkarcsa, Királyfiakarcsa, Kulcsárkarcsa, Mórockarcsa, Pinkekarcsa, Solymoskarcsa. - Lakói 1840: 53 r.k., 9 izr., össz. 62; 1910: 75 r.k., 5 izr., össz. 80; 1991: össz. 1068, m. 1024 (95,88%); 2001: össz. 1162, m. 1078 (92,77%). ** Némethy 1894:806. - Gerecze II:654.- Schem. Strig. 1917:183. - Gyurgyik 2002.