Ekel

Ekel az Alsó-Csallóközben, Nagymegyertől 13 km-re délkeletre, Komáromtól 18 km-re északnyugatra fekszik, a Csallóköz keleti részén. 2 km-re délre halad el a falutól a Pozsony-Komárom közötti 63-as főút és a vasútvonal (állomás). Határában húzódik a Komáromi-főcsatorna. Keletről Csallóközaranyos, délről Nagykeszi, nyugatról Nemesócsa, északkeletről Megyercs községek határolják. Mellékutak kötik össze Margitmajoron és Violínon keresztül Megyerccsel (9 km), valamint Eklipusztán keresztül Nagykeszivel (6 km). Burkolt mezőgazdasági út vezet Csallóközaranyosra.

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Komáromi járáshoz tartozó község. 1920-ig Komárom vármegye Csallóközi járásához tartozó nagyközség. Csehszlovákiához kerülve a Komáromi járáshoz tartozott mindvégig. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz. Területe 1939-hez képest csaknem 1/5-ével csökkent (36,35 km² 29,89 km²-re). Csallóközaranyoshoz csatoltak át területeket 1945 után.

Népesség

Az 1920-ban még színmagyar településre 1922-ben telepítettek először szlovák kolonistákat (Margitmajorra). A második világháború után a lakosságcserével folytatódott a szlovákok betelepítése, de még ma is a lakosság 4/5-ét magyarok alkotják. A lakosság mintegy fele római katolikus, negyede pedig református vallású. A lakosság száma nem változott számottevő mértékben az elmúlt évszázad során.

Történelem

1220-ban a Váradi Regestrumban Ecl néven említik először, majd 1229-ben Ekly néven szerepel oklevélben. Temploma 1397-ben már állt. A Dorottya- és Szántó-érből előkerült hajófenék-maradványok arra utalnak, hogy a középkorban hajózható víz folyt Ekelen, feltehetőleg a medrét sokszor változtató Duna egyik ága. Lakói 1550 körül reformátusok lettek, de az ellenreformáció hatására később nagyrészt rekatolizáltak, Száki János ekeli református lelkész az ellenreformáció áldozatává vált. Bővebben

Mai jelentősége

A községben magyar nyelvű óvoda és alapiskola működik, utóbbi 2003 óta Hetényi János nevét viseli; 2006-ban 170 diák látogatta az alapiskolát, Ekelen kívül Nagykeszi, Megyercs és Keszegfalva községekből. Ekel legjelentősebb vállalata a Megyercsre vezető úton levő fafeldolgozó üzem. A községben varroda, tésztagyár, cipőkészítő és koszorúkészítő vállalkozás is működik. A kataszterébe tartozó földeken három mezőgazdasági cég gazdálkodik. Az egykori állami gazdaság (mely az 1990-es években megszűnt) telephelye (Újudvar – Nový dvor, a pozsonyi főút közelében) ma romos állapotban van.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

EKEL. Elegyes falu Komárom Vármegyében, birtokosai Hajnal, és más Urak, lakosai katolikusok, a’ Szent Mártonhegyi Benediktinus Apáturság leg többet bírt benne, fekszik Csicsótól fél mértföldnyire, Érsek Lélnek filiája, határja közép termékenységű.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Ekel, magyar falu Komárom vgyében, a hajdani Andrásháza helységgel összeolvadván, fekszik a Csalóközben, Olcsa, Megyeres, Fel-Aranyos puszta, Keszi, Szántó, Róczháza közt, Komáromhoz 2 mfd. távolságra. Határa 6935 hold, mellynek harmada szántóföld, harmada kaszálló, harmada legelő, de van 20 holdnyi szőleje, melly 4–500 akó eltartható jó zamatu bort és gyümölcsöt terem. Bővebben

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Ekel, csallóközi magyar nagyközség, 197 házzal és 997, egyenlő számú róm. kath. és ref. vallású lakossal. Vasúti állomása van, postája Nemesócsa, távírója Nagytany. Népvándorláskori telep volt, a mit több itt felszínre került lelet bizonyít. 1229-ben találjuk első írott nyomát. Ez idő szerinti birtokosa Eklyi Althumon özvegye, majd Eklyi Farkas is, 1261-ben pedig Eklyi Endre fiai osztozkodnak rajta. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Ekel, v. Komárom vm. (Okolična na Ostrove, Szl.): plébánia a v. esztergomi egyhm. komáromi esp. ker-ében. - 1229: Ekly. Tp-át 1397 e. ismeretlen tit. sztelték. Lakói 1550 k. ref-ok lettek. 1816: alapították újra. Mai Szt Ágoston tp-át 1816: építették. Kegyura 1880: a Vallásalap. Anyakönyvei 1817-től. - Filiái 1917: Aranyos, Menesócsa, Tany. - Lakói 1840: 342 r.k., 480 ref., 7 izr., össz. Bővebben