SK
SC
.....

Fél

Településrész

címer zászló
1124 99% magyar 1910
1385 97% magyar 1921
címer zászló
Hivatalos szlovák megnevezés:
Tomášov
1918 előtti vármegye, járás, rang:
Pozsony vármegye
Somorjai járás
kisközség
1938-45 közötti vármegye, járás:
Komárom vármegye
Somorjai járás
Más földrajzi nevek:
Ld. Fél
Koordináták:
48.14241028, 17.33665276
Rang:
településrész
Tszf. magasság:
127 m
Körzethívószám:
+421 (0) 2
Irányítószám:
90044

Ld. Fél.

Közigazgatás

A Fél községet alkotó két kataszteri terület egyike, 2011-ben 17,99 km²-es területe a községterület 90,1 %-át alkotta. Kataszteréhez tartozik Tamásháza településrész is.

Népesség

2011-ben (Tamásháza nélkül) 2162 lakosa volt, itt élt a község lakosságának 92,8 %-a.

Történelem

Ld. Fél

Mai jelentősége

Ld. Fél

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

FEL. vagy Féll, Fallendorf. Elegyes magyar falu Poson Vármegyében, földes Ura Gróf Balassa, Gróf Illésházy, és Gróf Aponyi Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik a’ Csalóközben, napkeletre Madarászhoz, északra Éberhárdtól nem meszsze, határja középszerű, legelője, réttye szűken elég, ’s vagyonnyainak eladására meglehetős módgya lévén, második Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Fél, (Feilendorf), magyar f., Pozsony vmegyében a kis Duna mellett, Eberhardhoz egy fertálynyira: 783 kath. 6 evang., 30 zsidó lak., kath. paroch. templommal, szép erdővel, jó rétekkel, sok gyümölcscsel. F. U. az eberhardi uradalom, s némelly curialisták, mint Csenkey, Német, Csillinyi.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Féll, a Felső-Csallóközben fekvő magyar kisközség. Körjegyzőségi székhely. Házainak száma 152, róm. kath. vallású lakosaié 1906. E község előfordul már Roland nádornak 1240-ből való végzésében, és egy 1381-ik évi oklevélben is a Feeli család nevében szerepel. Egy 1390-ből való oklevél Fele néven említi. 1553-ban Serédy Gáspár 4 1/2 , Mérey Mihály 18 portájára rónak adót. 1647-ben részben a Kerekes családé, részben Éberhard várának a tartozéka volt és e vár birtokainak sorsában osztozott, míg végre a Balassák része a XVIII. század közepén a gróf Apponyi család birtokába kerül; de e családon kívül még a Csenkey és később a Jeszenák, majd a Draskóczy család is birtokos volt itt. A Csenkey család háza, melyet Csenkey Albert a mult század közepe táján építtetett, ma Rovara Frigyesé, a másik kastélyszerű épület, mely valamikor a Jeszenák családé volt, ma özv. Vay Dénesné báróné szül. Draskóczy Klementina tulajdona. A mult század elején, a mikor Feilendorf német nevén is ismeretes, az említett családokon kívül még a Németh és a Csillinyi család is birtokos itt. Plébániája már a XIV. század végén van említve, de mostani templomát, a réginek a helyén, a XVII. század második felében Szelepcsényi érsek építtette. E községhez tartozik Tamásháza puszta, mely már 1443-ban Tamásházy Gergely nevében merűl fel. Ez is az éberhardi uradalomnak volt a része. A községhez tartozik még Majorháza puszta, a hol a báró Vay családnak szép kastélya van. Van saját postája és távíróhivatala, legközelebbi vasúti állomása pedig Misérd.

Magyar Katolikus Lexikon

Fél, Féll, v. Pozsony vm. (Tomásov, Szl.): plébánia a v. esztergomi egyhm. somorjai esp. ker-ében. - 1250: Feel. 1390: már létezett. Tp-át 1390 e. Szt Miklós tit. sztelték, a mait 1670 k. építették. Lakói 1562 u. ref-ok lettek. 1664: alapították újra. - Kegyura 1880: Apponyi György gr. Anyakönyvei 1720-tól. Anyanyelve 1880: m., 1940: m., szl. - Lakói 1840: 644 r.k., 2 ev., 40 izr., 40 egyéb vall., össz. 726; 1910: 1094 r.k., 1 ref., 42 izr., össz. 1137; 1940: 1450 r.k., 58 ev., 11 ref., 20 izr., össz. 1539; 1991: össz. 2015, m. 1212 (60,15%); 2001: össz. 2052, m. 1137 (55,41%). ** Némethy 1894:86. - Schem. Strig. 1917:175. - Gyurgyik 2002.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Fél. Azelőtt Féli. írott nyomát elsőnek egy 1240-ből fennmaradt nádori végzésben találjuk. 1381-ben a Feelicsalád nevében merül fel. 1390-ben Fele alakban nyer említést. Az 1553-iki adóösszeíráskor a Serédy- és Méreycsalád a földesura. Későbbi birtokosa a Kerekes-familia, majd éberhárdi várföld. A XVIII. században nagyrészben az Apponyi grófok szerzik meg, de birtokkal rendelkezett itt a Jeszenák-, Csenkey- és Draskóczy-család is. Az összeomlás előtti időkben a Vaybáróknak volt itt uradalma, ösi katolikus temploma elpusztult és mai templomát 1650 körül építették. A világháborúban elesettek emlékét a Hősök szobra örökíti meg. Hozzátartozik Kismadarász, Majorháza, Tamásháza, Doma. Tamásháza 1443-ban a Tamásházy-család nevében bukkan fel. A cseh megszállást megsínylette, amihez hozzájárult az is, hogy határába cseheket és morvákat telepítettek. A község területe 2453 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 1618, valamennyi római katolikus.

Nemzetiség

Nemzetiségi összetétel változása számokban
magyarok
szlovákok
németek
egyéb
1880
1910
1921
Nemzet Arány
magyarok 938 90%
szlovákok 31 3%
németek 18 2%
egyéb 53 5%
összlétszám 1040
magyarok 1124 99%
szlovákok 7 1%
németek 5 0%
egyéb 1 0%
összlétszám 1137
magyarok 1385 97%
szlovákok 19 1%
németek 9 1%
egyéb 18 1%
összlétszám 1431
Mai közigazgatás

Bejelentések