Felistál

Alistál község része a Kisalföldön, a Felső-Csallóközben, Dunaszerdahelytől 10 km-re délkeletre, a falu északi részén. Teljesen egybeépült Alistállal és Tőnyével.

Közigazgatás

1940 óta Alistál településrésze és egyik kataszteri területe 1920-ig kisközségként Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járásához tartozott, 1920-1938 között Csehszlovákia Dunaszerdahelyi járásához, majd 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Komárom vármegye, Dunaszerdahelyi járás). Kataszteri területe 8,55 km², a községterület 28,5 %-a.

Népesség

Alistállal való 1940-es egyesítésekor színmagyar falu volt, lakosságának 53 %-a református, 44 %-a római katolikus volt. 1938-ban 316 lakosa volt. 2011-ben 783 lakosa volt, a község összlakosságának 2/5-e.

Történelem

Stál falu határában alakult ki a Bazini család birtokán. Később lakosai nemesi kiváltságokat kaptak, és a nevét róla kapó Faristári családé volt, majd az éberhárdi uradalomhoz tartozott. A mezőgazdasággal foglalkozó falut a trianoni béke Csehszlovákiához csatolta 1920-ban, a bécsi döntés pedig ismét Magyarországhoz juttatta 1938. november 2-án. 1940-ben egyesítették Alistállal.

Mai jelentősége

Ld. Alistál

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

FILISTÁL. Magyar falu Poson Vármegyében, földes Ura Gróf Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Tönnyének szomszédságában, határja jó, tiszta buzát, rozsot, és zabot terem, erdője nintsen, réttye, legelője szűken, piatza Szerdahelyen, és Somorján, második Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Felistál, magyar falu, Pozsony vmegyében, Szerdahelyhez 1 1/2 órányira: 21 kath., 31 evang., 104 ref., 7 zsidó lak. F. u. többen.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Felistál, a komárom–dunaszerdahelyi vasút mentén fekvő magyar kisközség, 42 házzal és 282, egyenlő részben róm. kath. és ev. ref. vallású lakossal. E község 1291-ben Faliztar néven Bazini Kozma comes birtoka. Egy évvel később Faristar néven szerepel, a mikor Bazini Pál comes, István fia Lászlónak adományozza. 1303-ban a birtok Faristári Károly és László comeseké. Később az éberhardi uradalomhoz tartozott és úgy ekkor, mint az 1553-iki portális összeírásban Filistál néven szerepel, a hol Serédy Gáspár 4, Mérey Mihály meg 3 portával rendelkezik. Templom nincs a községben, melynek postája Alistál, távírója és vasúti állomása pedig Felistál-Nyárasd.