Alistál

A Község a Kisalföldön, a Felső-Csallóköz peremén található Dunaszerdahelytől 10 km-re délkeletre, Nagymegyertől 11 km-re északnyugatra. A 63-as (Pozsony-Komárom) főút és a Pozsony-Komárom vasútvonal is érinti a községet, a vasútállomás a községközponttól 2,5 km-re található. Mellékutak kötik össze Padánnyal (3 km), Bögellővel (3 km), Ekecssel (9 km) és Nyárasddal (7 km). Északról Nagymad, Albár és Nyárasd, keletről Ekecs, délről Nagymegyer, nyugatról Padány és Bögellő községekkel határos. Déli határát a történelmi Pozsony és Komárom vármegyék határán húzódó Határ-csatorna alkotja.

Közigazgatás

A Nagyszombati kerülethez és a Dunaszerdahelyi járáshoz tartozó község. 1940-ben alakult a már teljesen egybeépült Alistál, Felistál és Tőnye községek egyesítésével jött létre a magyar közigazgatásban Tőnyeistál néven. 1948 után a szlovák Hroboňovo nevet kapta, 1990-ben visszakapta a Dolný Štál - Alistál nevet. Mindhárom elődközség 1920-ig Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi (Alsócsallóközi) járásához tartozott, majd a csehszlovák közigazgatásban is a Dunaszerdahelyi járáshoz. Bővebben

Népesség

A község lakossága az elmúlt száz év során stabilitást mutat, 1800-2000 fő volt, a maximumot 1980-ban érte el (2027 fő). Az 1990-es években kismértékű növekedés, a 2000-es években csökkenés figyelhető meg. A szlovákok száma a rendszerváltás óta megkétszereződött, de Alistál még mindig csaknem színmagyar lakosságú község. Először 1925-ben érkeztel szlovák telepesek a településre, Tőnyepusztán 9 romániai reemigráns család kapott birtokot. Bővebben

Történelem

A falu a pozsonyi várhoz tartozott, nevét a hajdan itt volt istállókból eredeztetik, amelyekben királyi méneseket tartottak. Nemesi község volt, a néphagyomány szerint a Lubinszky, Mady, Bozsaki, Ramocsay és Radványi családok voltak az első telepesei, továbbá a Péterháza és Bödeháza nevű dűlők is egykori birtokosokról árulkodhatnak. A középkor végén az Alistáli, Molnár, Bankó és Szalay családokat találjuk itt birtokosokként, később a Bíró és a Nagy család, a 19. Bővebben

Mai jelentősége

A községben magyar alapiskola, művészeti alapiskola és könyvtár működik. Szent Mártonnak szentelt római katolikus temploma 1450 körül épült késő gótikus stílusban.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

ALISTÁL. Elegyes falu Poson Vármegyében, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik a’ Csalóközben. Határbéli földgye ollyan minéműségű mint Felistálnak, harmadik Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Alistál, magyar falu, Pozson vgyében, Szerdahelytől délkeletre 2 órányira. Számlál 435 kath., 13 ev., 481 ref. lak. Ref. anyaszentegyház; sok rétjek, s legelőjök van; a kolompért nagyon termesztik. Ut. p. Somorja.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Alistál, magyar község 192 házzal és 1098 ev. ref. és róm. kath. vallású lakossal, a kik között az ev. reformátusok vannak túlsúlyban. Nevét többen onnan származtatják, hogy hajdan itt lettek volna a királyi istállók. Annyi tény, hogy egy 1268-as oklevél az innen egy órajárásnyira fekvő Szakálosról akként emlékszik meg, hogy ott voltak a királyi ménesek és ott laktak az istállómesterek. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Alistál, v. Pozsony vm. (Hroboňovo, Szl.): plébánia a v. esztergomi egyhm. dunaszerdahelyi esp. ker-ében. - 1260: Alistal. Első tp-át 1391 e. Szt Márton tiszt. sztelték, a mait 1786: építették. Lakói 1634 e. ref-ok lettek. 1675: alapították újra. - Plébánosai: 1675: Verebélyi István, 1676: Ujváry János, 1679: Csattay István, Csíky Tanás, 1732: Englmayer Sámuel, 1734: Szalay György, 1749: Kiss Pál, 1755: Ujváry Gábriel, 1758: Katona József, 1762: Tánczos Ferenc, 1767: Várady Ferenc, 1773: Molnár György, 1793: Perky János, 1816: Czillinger József, 1830: Pogány András, 1845: Vizner Ferenc, 1848: Edényi Márton, 1872: Kovács Imre, 1906: Jankó Ernő. Bővebben