Felsőgellér

Gellér északi településrésze, teljesen egybeépült Alsógellérrel.

Közigazgatás

1940-ig önálló község (közigazgatási beosztását ld. Gellér), azóta az egyesített Gellér egyik településrésze és különálló kataszteri terület (5,02 km²), mely a község területének 51 %-át teszi ki.

Népesség

2011-ben 125 lakosa volt, itt él Gellér lakosságának 27 %-a.

Történelem

Ld. Gellér.

Mai jelentősége

Ld. Gellér.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Alsó, és Felső Gellér. Két magyar faluk, vagy puszták, Komárom Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai reformátusok, fekszenek Nagy Megyertől két mértföldnyire egymáshoz közel, határjaik ’s vagyonnyaik is középszerűek lévén, második Osztálybéliek.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Felső-Gellér, magyar falu, Komárom vmegyében, a pozsonyi országúttól délre 600 öl távolságra s Komáromtól 2 3/4 mfdnyire esik, Bogya szomszédságában. N. Megyertől a Millér választja el határát, melly áll 1425 holdból, u. m. 800 h. szántóföldből, 200 h. rétből; 425 h. legelőből és mocsáros területekből. Fekete porhanyos agyag földe első osztálybeli; az állattenyésztést tekintve leginkább szarvasmarha-tenyésztés üzetik. Lakja 37 kath., 217 ref. s 5 zsidó. Ref. anyaszentegyház és iskolával. F. u. Csepy, Kürthy, Külkey, Antal, Vas, Király, nemes családok.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Felsőgellér, csallóközi magyar kisközség, Alsógellér szomszédságában. Házainak száma mindössze 35, lakosaié pedig 178, és ezek mindannyian református vallásúak. Templomuk is van, mely 1786-ban épült. Postája Bogya, távírója és vasúti állomása Bogya-Gellér. Régi nemesi község, melynek birtokviszonyai Alsógellérével azonosak s állandóan e szomszédjának sorsában osztozott. Bővebben