Felsőlánc

A település Keleti-Cserehát északi lábánál, az Ida-patak partján, a Kanyapta-medence déli peremén, a Buzitát Perénnyel összekötő 3302-es országút mentén fekszik, 215 méteres tengerszint feletti magasságban, Perénytől 5 km-re nyugatra, Buzitától 4 km-re keletre, Alsólánc keleti szomszédságában. Felsőlánctól délre emelkednek a Szőlős (Pustý vinohrad, 300 m) és az Ortványdomb (Ortváň, 297 m) magaslatai. Bővebben

Közigazgatás

1991-ig önálló község, azóta Perény-Hím község településrésze és három kataszteri területének egyike. 1881-ig Abaúj vármegyéhez, majd 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Csereháti járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Szepsi járáshoz tartozott, majd a Kassa-vidéki járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Abaúj-Torna vármegye, Csereháti járás). Területe (1910-ben és 2011-ben is 7,77 km²) az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

Felsőláncnak 2011-ben 237 állandó lakosa volt, itt élt a község összlakosságának 16,8 %-a. Népessége 1880-1980 között viszonylag stabilan (294-362 fő között) alakult, Perény-Hímhez csatolása óta azonban folyamatosan csökken a lakosság száma (1980 óta népességének több, mint egynegyedét elvesztette, 1980-2011 között 322 főről 237 főre csökkent). 1921-ben csaknem teljes lakossága (93,4 %) magyar nemzetiségű volt, magyar többségét megőrizte a 20. Bővebben

Történelem

Felsőláncot és Alsóláncot egyaránt 1267-ben említik először írásos források. Felsőláncnak 1427-ben 5 portája adózott. A 17. században a Gönyüi család birtoka volt, majd később a Korláth család birtokába került. A 18. század elején csaknem teljesen elnéptelenedett és református magyarokkal, valamint görög katolikus vallású szlovákokkal telepítették újra. Bővebben

Mai jelentősége

Szűz Máriának szentelt barokk-klasszicista temploma 1776-ban épült. Református temploma a 18. század végén épült klasszicista stílusban, tornyát 1893-ban emelték. A Lánczy-kúria (korábban iskola) szintén klasszicista stílusban épült a 18. század végén.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

LÁNCZ. Alsó, Felső, és Közép Láncz Három magyar falu Abaúj Várm. földes Uraik Lánczy és több Urak, lakosaik katolikusok, és reformátusok, fekszenek Kanyapta vizéhez közel, Kassához mintegy más fél mértföldnyire, földgyeik jók, 2/3 része soványas, fájok van, réttyeik, legelőjök sem épen elég.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Alsó-, Felső- és Közép-Láncz, három magyar falu, Abaúj vármegyében, a Kanyapta mocsár mellett, Kassához 5 órányira: 290 kath., 41 g. kath., 194 ref., 8 zsidó lak. Alsó és Közép-Lánczon ref. Felső Lánczon kath. szentegyház van. Rétjek, legelőjök bőséggel van az emlitett mocsárban; malmokat is birnak. F. u. a Lánczy nemzetség.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Felső-Láncz, 56 házzal és 326 magyar ajku lakossal. Him, 44 házzal és 282 magyar lakossal. Postája mindkettőnek Perény, távirója Nagy-Ida. Perény község körjegyzőség székhelye. Van 149 háza 1179 magyar lakosa, postája. Távirója: Hidas-Németi. Róm. kath. temploma Mátyás király korában épült, de 1746-ban ujjáalakitották. Földesura a báró Meskó család volt.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Felsőlánc. A XVII. században merül fel neve elsőnek s ez időben a Gönyüi-család birtoka, majd a Korláth-család kezére kerül. A község területe 1350 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 365.