Garamvezekény

Az Alsó-Garammente kistájon, a Garam bal partján fekszik, a Párkányt Garamszentbenedekkel összekötő 76-os főút és a Párkány-Léva vasútvonal mentén. Teljesen egybeépült a tőle délre fekvő Lekérrel és Garamdamásddal.

Közigazgatás

1968-ig önálló község, azóta Lekér (Hronovce) község 3 településrészének és kataszteri területének egyike. 1920-ig kisközségként Bars vármegye Lévai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után 1923-1960 között a Zselízi járáshoz, annak megszüntetése után pedig a Lévai járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Bars-Hont k.e.e. Bővebben

Népesség

1910-ben 760, 1921-ben 678, 1939-ben pedig 655, túlnyomórészt magyar nemzetiségű és református vallású lakosa volt. 1921-ben a reformátusok aránya 60 %, a római katolikusoké 26,8 % volt. 1945 után a lakosságcsere keretében magyar lakosságának 44,1 %-át kitelepítették, 1961-ben 655 lakosának már csak 40,6 %-a volt magyar nemzetiségű. 2011-ben 476 lakosa volt, itt élt a község lakosságának 31,8 %-a.

Történelem

Garamvezekényt írott forrásokban először, egy 1209-es határperben szerepel Wezeken formában, míg 1240-ben Vezekyn alakban fordul elő. A későbbiekben ismét Wezeken (1269) és "Vezeken" (1328) alakban írják nevét. 1269-ben még a Hont vármegyéhez, 1300-ban már Barshoz tartozott. 1273-ban István magister, Amade Comes fia a bényi bencés apátságnak adományozza, majd több nemesi család birtoka. Bővebben

Mai jelentősége

Szent Annának szentelt római katolikus kápolnája az 1945-ben elpusztult régi templom helyett 1966-ban épült. A Garamvezekény határában fekvő Vezekényi-rétet 1953-ban védetté nyilvánították.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

VEZEKÉNY. Garam, és Fakó Vezekény. Két faluk Bars Várm. földes Uraik G. Eszterházy, és több Uraságok, fekszenek Zelízhez, és Csekéhez nem meszsze, mellynek filiáji; legelőjök van elég, földgyök, és réttyek termékeny, gyümöltsös kerrtyeik meglehetősek, piatzok Báton, és Esztergomban van.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Vezekény (Garan-), Bars vm. magyar falu, ut. p. Zseliczhez 1/2 mfd., 142 kath., 586 ref. lak., ref. anyatemplommal, gazdag szántóföldekkel, s szép urasági nemesített juhtenyésztéssel. F. u. gr. Eszterházy Jánosné.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Garamvezekény, garamvölgyi magyar kisközség, 1916 túlnyomóan református vallású lakossal. E községet egy 1209-iki határperről szóló oklevél Wezeken alakban említi. 1273 körül István mester Amade comes fia a bényi apátságnak hagyományozza. 1351-ben a Vezekényi családról találunk feljegyzést, mely család nyilván akkori birtokosa volt. 1281 után a pápai tizedszedők jegyzékében is előfordul Veseqen alakban, még pedig 12 garas tizeddel, a mi azt bizonyítja, hogy akkor már jelentékenyebb község lehetett. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Garamvezekény. A XI. században már lakott hely. Egy 1209-ben kelt oklevél Wezeken néven említi. A század végén a bényi apátság birtokában találjuk. Ekkor egy pápai tizedszedőjegyzék Vesequen alakban említi. A XIV. század közepe táján minden valószínűség szerint a Vezekénvi-csaiád a községhatár ura. Ezidőtájt a módosabb felvidéki községek sorába tartozik, legalább is erre vall az a feljegyzés, mely szerint 12 garas tizedet fizetett. Bővebben