Ipolygalsa

A község a Losonci-medence délkeleti részén, az Ipoly jobb partján, a Losonc-Fülek vasútvonal (megállóhely) fekszik, Losonctól 9 km-re délkeletre. Közúton a 71-es (Losonc-Fülek) főútról leágazó mellékúton (2 km) közelíthető meg, mely tovább Ipolynyitra (2 km) felé is összeköttetést teremt. Határa túlnyomórészt mezőgazdaságilag művelt terület, északnyugati részén kisebb erdőterülettel. Nyugatról Losonc, északról Bolyk, keletről Ipolynyitra, délről pedig Terbeléd és Fülekkovácsi községekkel határos. Déli határának egy részét az Ipoly folyó alkotja.

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Losonci járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Nógrád vármegye Losonci járásához (1872-1913 között Füleki járásához) tartozott, Csehszlovákiához csatolása után pedig a (változó területű) Losonci járáshoz (1951-1960 között a kis időre helyreállított Füleki járáshoz). 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Nógrád vármegye, Losonci járás). Területe (10,34 km²) az elmúlt száz év során csak minimális mértékben változott (1910-70-hez képest 2 hektárral csökkent).

Népesség

1910-ben 537, 1921-ben 476, 1938-ban pedig 632, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt, a szlovákok aránya 1921-ben 5,7 %, 1930-ban 10 % volt. 1980-1990 között még 17,4 %-os népességcsökkenés figyelhető meg, 1991-2011 között viszont a község lakossága egyharmaddal nőtt (512 főről 689-re). Ehhez hozzájárult a lakosság 42,2 %-át alkotó roma etnikum magas természetes szaporodása. Bővebben

Történelem

A falu első okleveles írásos említése IV. Béla adománylevelében található 1246-ból, melyben több topográfiai leírást található településekről, tulajdonosokról, folyókról, patakokról, melyek közül több történelmi név a mai napig használatban van. A nemesi vár erődítményének épüléséről írásos dokumentum nincs, feltehetőleg az első erődítményt a tatárok lerombolták 1285-ben. Bővebben

Mai jelentősége

A községben magyar alapiskola és óvoda egyaránt működik. Határában a közelmúltban napkollektoros erőművet létesítettek. Szűz Mária születésének szentelt római katolikus templomát, mely eredetileg 1770-ben épült, 1901-ben építették újjá. Néprajzi érdekessége egy 1853-ból származó feliratos mestergerenda.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

GALSA. Népes magyar falu Nográd Vármegyében, földes Ura Gróf Koháry Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Fülek Városától 3/4 mértföldnyire, határja középszerű, tulajdonságai hasonlók Alsó Ludányhoz, igen jó malma vagyon az Ipoly vizén, második Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Galsa, magyar falu, Nógrád vármegyében, 523 kath. lak., és paroch. templommal. Földje, rétje igen hasznos; malma is van, az Ipoly vizén. F. u. h. Coburg. Ut. p. Zelene.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Ipolygalsa. (Azelőtt csak Galsa.) Szintén ipolyvölgyi magyar kisközség. Házainak száma 125, és róm. kath. vallású lakosaié 552. Postája, távírója és vasúti állomása Losoncz. E község egyházas helyként, szintén már az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékben szerepel Aqualsa néven. 1469-ben váráról is megemlékeznek az oklevelek. Ekkor Lossonczy Albert fiainak Istvánnak és Lászlónak a birtokában találjuk. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Ipolygalsa, v. Nógrád vm. (Holiša, Szl.): plébánia a v. esztergomi, majd rozsnyói egyhm. füleki esp. ker-ében. - 1773: alapították. Tp-át 1762 e. Kisboldogasszony tit-ra sztelték. Kegyura 1880: Szász Ágost hg. Anyanyelve 1880: m.; 1940: m., szl. Filiái 1917: Fülekkelecsény, Ipolynyitra. - Lakói 1910: 504 r.k., 30 ev., 2 izr., össz. 536; 1940: 531 r.k., 3 g.k., 39 ev., 1 ref., össz. 574; 1991: össz. 512, m. 340 (66,41%); 2001: össz. 557, m. 310 (55,66%). ** Némethy 1894:349. - Gerecze II:536. - Schem. Ros. 1913:49.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Ipolygalsa. Az 1332—1337-ből fennmaradt pápai tizedjegyzék Aqualsa alakban őrizte meg nevét. Ez időben a Lossonezyak kezén szerepel. Későbbi birtokosok voltak még itt a Rakoczayak-, Galsayak-, Varbókyak-, a gróf Koháry-család s az összeomlás előtt Coburg-Góthai Fülöp hercegnek volt itt nagyobb birtoka. A község területe 1802 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 632.