Kalonda

A község a Losonci-medence déli részén, a Karancsvidék vulkanikus hegységének nyugati lábánál fekszik, a Losonc-Nagykürtös vasútvonal mellett (megállóhely, személyforgalom 2003 óta nincs), Losonctól 9 km-re délre, Szécsénytől 28 km-re északra. Áthalad rajta a Losoncot a magyar határral összekötő 594-es út, mely a határon túl (2205-ös út) Ipolytarnócon (3 km) és Litkén (7 km) át Szécsény felé teremt összeköttetést. Nyugatról Vilke, északnyugatról Panyidaróc, keletről Rapp és Mucsény, délről pedig Ipolytarnóc községekkel határos. Déli határa egyben államhatárt alkot Szlovákia és Magyarország között.

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Losonci járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Nógrád vármegye Losonci járásához tartozott, Csehszlovákiához csatolása után pedig végig a (változó területű) Losonci járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Nógrád vármegye, Losonci járás). Területe (8,82 km²) az elmúlt száz év során csak kismértékben változott (1920-hoz képest 2 hektárral gyarapodott).

Népesség

1910-ben 330, 1921-ben 358, 1938-ban pedig 269, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt (a szlovákok aránya 1921-ben 15,9 % volt). 1921-1938 között az új országhatár megvonásával periférikus helyzetbe került község lakosságának egynegyedét elveszítette. 1945 után magyar lakosságának egy részét kitelepítették. Magyar többségét napjainkig megőrizte (2011-ben 53,7 %), 1991-2011 között ugyanakkor kismértékű népességcsökkenés (238 főről 216 főre) mellett az asszimiláció révén a szlovákok aránya 22,3 %-ról 36,1 %-ra nőtt. A lakosság túlnyomó többsége (78,2 %) római katolikus vallású.

Történelem

Az első írásos emlék 1238-ból származik. Ezek a feljegyzések említik több régi városrész neveit, mint például: Alkalonda, Felkalonda, Középkalonda, Egyházaskalonda, ill. Bikk és Bujár puszta. Az első római katolikus templomába Kalonda Györgyöt ( Kalonda település létrehozóját ) temették el. Az ő halála után semmiféle iratot a családról nem ismerünk. Bővebben

Mai jelentősége

Szent Imrének szentelt római katolikus temploma 1854-ben épült klasszicista stílusban (a második világháború pusztításai után 1949-ben építették újjá), a templomban található Kalonday György vörösmárványból készült sírköve (1554). 1986 óta a községnek falumúzeuma is van.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

KALONDA. Magyar falu Nógrád Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Ipoly vizéhez közel, Losonszhoz pedig 1 mértföldnyire, Battiknak filiája, határja középszerű, vagyonnyai külömbfélék.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Kalanda, Nógrád m. magyar f., 440 kath., 16 evang. lak. Határja hegyes, és róna; erdeje van; a falun kivül levő kath. fil. templom egy felette régi épület. F. u. nagyobb részint a Battik család.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Kalonda magyar kisközség. Az Ipoly-völgyben fekszik. Házainak száma 65, és róm. kath. vallású lakosaié 313. Postája, távírója és vasuti állomása Rapp. A XIV. és a XV. században több ilynevű helységről emlékeznek meg az oklevelek. Első ízben 1352-ben találkozunk egy Kalanda nevű, 1368-ban pedig Felkalanda és 1496-ban Középkalonda és Egyházaskalonda nevű helységgel. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Kalonda. A XIV. században különféle alakban fordul elő neve. 1352-ben Kalanda. 1368-ban Felkalanda, 1495-ban Középkalondu és Egyházaskalonda néven említik egykorú oklevelek, valamennyit a Kalondai-család birtokában. Későbbi birtokosok voltak még itt a Korniss-, Ruszkai-, Orgonás-, Miscinski-, Battik-, Kántor-, Pongrácz-, Chikány-, Fáy-, Kubinyi- és Szigyártócsaládok. A községhez tartozik: Cigánytelep, Malom. A község területe 1528 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 269.