Kaponya

A település a Bodrogköz északi részén, a Leleszt Bacskával összekötő út mentén fekszik, Lelesz központjától 2 km-re keletre.

Közigazgatás

1941-ig önálló község, azóta Lelesz két településrészének és kataszteri területének egyike. 1920-ig kisközségként Zemplén vármegye Bodrogközi járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után a Királyhelmeci járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Zemplén vármegye, Bodrogközi járás). 1941-ben Leleszhez csatolták. Területe 6,32 km², a község területének 18,8 %-át alkotja. 1950 után határának egy részét (a Latorca régi és új medre közé eső területet) Nyarádkelecsényhez csatolták, ugyanakkor Nyarádkelecsény határának egy részét Leleszhez (Kaponya kataszteréhez) csatolták, területe ezzel 5,90 km²-ről 6,32 km²-re növekedett.

Népesség

1910-ben 164, 1921-ben 170, 1938-ban pedig 185, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. 1921-ben lakosságának 58,2 %-a volt római katolikus, 24,1 %-a görög katolikus, 14,1 %-a pedig református vallású. 2011-ben 126 állandó lakosa volt, itt élt Lelesz lakosságának 7,1 %-a.

Történelem

1287-ben említik először, Deregnyei Jakab birtokaként. Neve szláv eredetű. Az 1332 és 1337 között készült pápai tizedjegyzék szerint a Kaponyás családé, a 14. században még a leleszi apátság mellett a Radvánczi és Horkai családok a főbb birtokosai. A 16. században a Homonnai, a Reethy és Horváth családok mellett több kisebb birtokosa volt. A 17. században a Sennyei, a Nagytárkányi, az Orosz és Dombay családok, később többek között a Dőry és Tornai családok a birtokosok. 1715-ben 7 lakatlan és 5 lakott háza volt. 1787-ben 28 házában 189 lakos élt. 1828-ban 40 ház állt a településen 301 lakossal. A 19. században a Weinberger család volt itt a legnagyobb földbirtokos. 1920-ig Zemplén vármegye Bodrogközi járásához tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz. 1941-ben Leleszhez csatolták.

Mai jelentősége

A településrésznek temploma nincs, csak római katolikus haranglába, a mellette álló vaskeresztet 1909-ben emelték.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

KAPONYA. Magyar falu Zemplén Várm. földes Urai Szerdahélyi, Durcsák Uraságok, lakosai katolikusok, földgyei két nyomásbéli, eggyike homokos, a’ másika agyagos és jól termő, réttyei jók, ’s apró szénát teremnek bővségesen, erdője tölgyes, jó makk termű.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Kaponya, magyar falu, Zemplén vmegyében, Bottyánhoz 1/2 órányira: 169 római, 42 g. kath., 4 evang., 53 ref., 76 zsidó lak. Szántófölde 275 hold. F. u. Szerdahelyi, Durcsák. Ut. p. Ujhely.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Kaponya, Ung vármegye határán fekszik. Magyar kisközség 179 róm. kath. vallású lakossal; házainak száma 28. Postája és távírója Lelesz, vasúti állomása Perbenyik. Első írott nyomát már 1287-ben találjuk, a mikor a Deregnyei Jakab birtoka. 1332-37 között belekerült a pápai tizedszedők jegyzékébe is. 1343-ban Kapuna Márton fia a leleszi prépostsággal egy birtokrész miatt pereskedik. 1457-ben a Kaponyai vagy Kaponyás családdal együtt a Radváncziaknak, a Horkai családnak s a leleszi konventnek is vannak it részeik, de a Radváncziak a maguk részét Koncz Ozsvátnak zálogositják el. 1517-ben a Kaponyai család a maga birtokát 2000 forintért Homonnai Jánosnak adja el. 1549-ben Reethy Istvánt, 1544-ben Horváth Jánost iktatják itteni részbirtokokba. 1598-ban egész sereg birtokosa jön elő, ú. m. Bernáth Gábor, Bozsvay Ferencz, Cserney András, Csicsery Miklós özvegye, Hetey István, Gombos János, Helmeczy András és Paczoth Ferencz. 1629-ben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Kaponya. Okleveles irott nyomára elsőnek 1287-ből bukkanunk s ez időben a Deregnyei-nemzetség birtokolja. 1343-ban a Kapuna-család a földesura s kétségtelen, hogy nevét e családtól vette. A XV. század közepén birtokos itt még a leleszi konvent, a Radvánczy- és a Horkai-család, a XVI.—XX. században pedig a Homonnaiak, Reetbayak, Szerdahelyiek, Szirmayak, ek, Helmeczyek, Tárkányiak, Dombayak, Szerdahelyiek, Szormayak, Geöczék és a Berczik-család a birtokosa. Hozzátartozik Kaponyaerdő. A község területe 1027 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 185.