Királyfa

A község a Kisalföldön, a Mátyusföld nyugati részén, a Vízközben, Szenctől 7 km-re délkeletre fekszik, a Feketevíz partján, mely elválasztja egymástól két településrészét, Királyfát és Papkörmösdöt. Területén keresztülhalad a Szencet Szereddel összekötő 62-es út, belterületén pedig a Szencről Nagyborsára (3,5 km) vezető országút. Mellékutak kötik össze Egyházfával (2 km) és Jókával (9 km). Nyugatról Zonctorony, délről Hegysúr, Egyházfa, Nagyborsa és Jóka, keletről Dunajánosháza, északkeletről Pusztafödémes, északról pedig Szenc, Réte és Újvilágmajor községekkel határos.

Közigazgatás

A Pozsonyi kerülethez és a Szenci járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Pozsony vármegye Szenci járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után 1923-1949 között a Galántai járáshoz, 1949-1960 között a Szenci járáshoz, majd 1960-1996 között ismét a Galántai járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Nyitra-Pozsony vármegye, Galántai járás). 1943-ban hozzácsatolták Papkörmösdöt. A község két településrészre és kataszteri területre oszlik: Királyfa (16,51 km²) és Papkörmösd (3,40 km²). Területe 1939-hez képest (20,83 km²) 92 hektárral csökkent.

Népesség

Elődközségeinek 1921-ben 1399, 1939-ben pedig 1495 lakosuk volt. A következő fél évszázadra a népességszám csökkenése a jellemző (1991-ben 1365 fő). Királyfa lakossága 1991-2011 között 17,9 %-al növekedett, elsősorban 2001 után gyorsul fel a növekedés. A község már 1910-ben is szlovák többségű volt, ekkor azonban még jelentős (19,7%) magyar kisebbség is élt itt. A magyarok aránya 1991-re 6,1 %-ra, 2011-re 3,9 %-ra csökkent. A lakosság többsége (73,2 %) római katolikus vallású.

Történelem

A község területén az i. e. 1. évezredben germán törzsek laktak, akiket a 6. századtól szlávok váltottak fel. Már a Nagymorva Birodalom idején fontos hely volt, hiszen itt vezetett át a Pozsonyt Nyitrával összekötő út. Körmösdöt 1245-ben Kermesd alakban említi először oklevél. Királyfa neve a középkorban Villa Regia volt. Első említése 1335-ben történik, folyamatosan királyi birtoknak számított, míg Körmös egyházi birtokként a pozsonyi káptalan faluja volt. Bővebben

Mai jelentősége

Királyfán szlovák alapiskola és óvoda működik, határában mezőgazdasági repülőtér üzemel. Számos műemléke van: Keresztelő Szent Jánosnak szentelt római katolikus temploma az 1945-ben elpusztult Pálffy-kastély kápolnajaként épült 1736-1738 között barokk stílusban. Szintén a kastélyhoz tartozott a Feketevízen átívelő, 17. századi híd, melyet 1904-ben szecessziós stílusban átépítettek. Papkörmösd katolikus temploma 1898-ban épült. Egykori uradalmi épület a falu keleti végénél álló majorság. A községhez tartozó Jánosházi majornál található a Szlovák Méhészeti Múzeum.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

KIRÁLYFALVA. Königsaden. Elegyes falu, és igen szép Kastély Posony várm. földes Ura G. Pálffy Uraság, fekszik az egyik Duna ágának parttyán, Szentczhez 3/4 mértföldnyire, Borsának, és Szencznek szomszédságában. Meg újjíttatá e’ nevezetes Kastélyt G. Pálffy János 1726-dik esztendőben, ’s külső épűleti ékességein kivűl, olly gazdagon tsínosíttatta, és külömbéle drága belső bútorokkal oly pompásan készíttette el, hogy Hertzegi, sőt Királyi mulató helyet szolgáltathat. Bővebben

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Királyfalva, (Königsaden), Pozsony m. tót falu, a Pozsonyból Szeredre vivő országutban, Szenczhez 1/2 órányira, igen kies vidéken: 674 kath., 1 evang., 14 zsidó lak. Fő ékességére szolgál a helységnek a gr. Pálffy Ferencz nagy mulató kastélya, mellyhez egy gyönyörű kert is tartozik, sok különös ritka növényekkel, fákkal, sétáló helyekkel, üvegházakkal, halastóval, mesterséges viz-rohanással s a t. Bővebben

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Királyfa, tót kisközség, körjegyzőségi székhely, 137 házzal és régebben 1012, a legutóbbi népszámlálás szerint csak 948, róm. kath. vallású lakossal. Hajdan királyi birtok volt és Villa Regia néven szerepelt, s benne Zsigmond király nejének, Máriának szép nyári kastélyát is említik az egykorú iratok. 1397-ben már Királyfalu alakban találjuk, a mi azt bizonyítja, hogy hajdan magyar község volt. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Királyfa, v. Pozsony vm. (Králová pri Senci, Szl.): búcsújáró hely a Fájdalmas (Könnyező) Anya tiszteletére a volt esztergomi, majd nagyszombati főegyházmegyében, Egyházfa filiája. - Búcsúja IX. 15. A 19. sz. végén különösen a szomszédos falvakból (Apáca, Körmösd, Papkörmösd) jöttek zarándokok. A temetőkpna 60x45 cm-es, fára festett kegyképe ismeretlen németalföldi művész műve a 16. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Királyfa. Zsigmond király alatt királyi birtok s Mária királynénak itt nyári kastélya állott. 1397-ben Királyfalu néven szerepel Mátyás és András nemesek birtokában. A XVI. század derekán a Serédy-család a földesura, 1647-től a Pálffy grófoké. A XVII. században németes alakban Königseiden-nek és Königsdorf-nak is nevezték. A községbeli Pálffy-kastély (1712) műkincsekkel van tele s több értékes műalkotást, köztük Rubens, Van Dyck, Guido Reni festményt és két Tantardini márványszobrot találni benne. Bővebben

K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (1940)

Királyfa kk. galántai járás. Hajdan királyi birtok. Villa Regia néven szerepel. Egykor színmagyar községnek Királyfalu a neve. 1553-ban Serédy Gáspáré, 1647-ben a Pálffyak birtoka s ettől kezdve Königseiden és Königsdorf néven szerepel. Pálffy János nádor 1712-ben kastélyt építtet Királyfán, melyet fényűző pompával rendez be. Területe: 2.999 k. h. Bővebben