Kismadarász

Hivatalos szlovák megnevezés:

Malý Madaras

1918 előtti vármegye, járás, rang:

Pozsony vármegye
Somorjai járás
kisközség

1938-45 közötti vármegye, járás:

Komárom vármegye
Somorjai járás

Térképek:

Első katonai felmérés (1783-1787)
Második katonai felmérés (1806-1869)
Harmadik katonai felmérés (1869-1887)

Más földrajzi nevek:

Bánffy-dűlő, Hosszú-dűlő, Kenderes-dűlő

Koordináták:

48.1419359, 17.37216353

Rang:

településrész

Tszf. magasság:

127 m

Körzethívószám:

+421 (0) 2

Irányítószám:

90044

A Kisalföldön, a Felső-Csallóköz északnyugati részén, Fél központjától 3 km-re keletre, Jányoktól 2 km-re nyugatra fekszik.

Közigazgatás

1919-ig önálló kisközség, azóta Fél község két kataszteri területének egyike. 1920-ig Pozsony vármegye Somorjai járásához tartozott. Területe 1,97 km², a község területének 9,9 %-át alkotja.

Népesség

1910-ben 65, magyar nemzetiségű lakosa volt. 2011-ben 49 lakosa volt, a község lakosságának 5,1 %-a élt itt.

Történelem

1333-ban „Madaraz” néven említik először, amikor birtokosa Hódi Ják és fiai bérbe adják a birtokot Hódi Ferencnek. 1439-ben királyi birtok, melyet Albert király Hunyadi Jánosnak ad. 1495-ben II. Ulászló Pogány Péternek és Vízközi Andrásnak adja. 1506-ban Verbőczy István a birtokosa. 1553-ban a nagyszombati uradalom része 10 portával, később az éberhárdi uradalomhoz tartozott. 1919-ben Félhez csatolták.

Mai jelentősége

Haranglába 1911-ben épült.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

MADARÁSZ. Magyar falu Posony Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, fekszik n. ny. Félnek szomszédságában, és annak filiája, határja középszerű, legelője hasznos, rét, és erdő nélkűl szűkölködik.