Áttekintés
Nagyrőcei járás
Kisrőce a Nagyrőcei-hegység részét alkotó Sturman-hegy (Šturmanova hora, 742 m) keleti és a Solisko (752 m) nyugati lábánál, a Zdychava-patak völgyében, 385 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, Nagyrőce központjától 2,5 km-re északkeletre, Kakasaljától 4 km-re délre. Területének nagy részét erdők foglalják el, katasztere északkeleten egészen a Kakas-hegy (Kohút, 1409 m) csúcsáig, északnyugaton pedig a Radzim-hegyig (970 m) terjed.
Közigazgatás
1976-ig önálló község, azóta Nagyrőce két városrészének és kataszteri területének egyike. 1920-ig kisközségként Gömör és Kishont vármegye Nagyrőcei járásához tartozott. A csehszlovák közigazgatásban 1960-ig a Nagyrőcei járáshoz tartozott, majd annak megszüntetése után a Rozsnyói járáshoz. 1939-45 között a Szlovák Állam része volt (Garammenti megye, Nagyrőcei járás). Területe (13,82 km²) az elmúlt száz évben nem változott, Nagyrőce területének 35,6 százalékát alkotja.
Népesség
Kisrőcének 2011-ben 546 lakosa volt, itt élt Nagyrőce népességének 4,3 százaléka. 1880-ban 459, 1910-ben 471, 1921-ben 486, 1942-ben pedig 562, túlnyomó többségében szlovák nemzetiségű lakosa volt. 1921-ben lakosságának 86,6 %-a római katolikus és 11,7 %-a evangélikus vallású volt. A városrész népsűrűsége 2011-ben 39,5 fő/km² volt.
Történelem
Kisrőcét 1427-ben említik először írásos források Kysrowche néven. Irtástelepülésként jött létre Nagyrőce határában a 14. század második felében, első telepesei is Nagyrőcéről érkeztek. A köves helyen települt falu földjét kapával művelték, a hozamok rosszak voltak, a vetés a hideg miatt sokszor nem tudott beérni. A lakosság fakitermeléssel és állattenyésztéssel foglalkozott, illetve bányanapszámba járt.
Mai jelentősége
A falu Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1936-ban épült.
Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99
Kis Rőcze, Nagy Rőcze, Revucza, Rausenbach. Két népes tót helységek Gömör Várm. földes Uraik Gr. Koháry, és más Uraságok, lakosaik katolikusok, és evangelikusok, fekszenek Csetnekhez 1 mértföldnyire; vas hámorjai nevezetesek, hegyein kristály, és más jóféle kövek találtatnak. Nagy Rőczénak határja jelesebb, javai külömbfélék; amannak határja pedig hegyes, és nehezebb mívelésű, réttyei jók, legelőjök elég, fája mind a’ kétféle; a’ vashámoroknál módgyok van a’ keresetre.
Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851
Rőcze (Kis), tót falu, Gömör vgyében, N.-Rőczéhez északra: 394 kath., 50 evang. lak. – Határa felette hegyes, sziklás és sovány; juhot tart. F. u. h. Coburg. Ut. p. Rosnyó.
Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914
Kisrőcze, Nagyrőcze közelében fekvő tót kisközség, körjegyzőségi székhely, 82 házzal és 506 róm. kath. vallású lakossal. Hajdan a murányi vár, illetőleg a jolsvai uradalom tartozéka volt és az uradalom többi birtokaival együtt, a Koháryak révén, a Coburg herczegi család birtokába került. A községben nincs templom. Postája, távírója és vasúti állomása Nagyrőcze.
Helységnévtár
Rőcze (Kis) (Revuska, Revenka), rk. 382 Nagy-Rőcze, gk. 1 -, kg. 1 -, ág. 75 Nagy-Rőcze.
Nemzetiség
| Nemzet | Fő | Arány |
|---|---|---|
| magyarok | 4 | 1% |
| szlovákok | 477 | 98% |
| németek | 0 | 0% |
| egyéb | 5 | 1% |
| összlétszám | 486 |


