Nagyrőce

Nagyrőce a Murány-völgy középső részén, a Murány-patak (Muránka) bal partján, a Zdýchavka-patak torkolatánál, 316 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, Rozsnyótól 42 km-re nyugatra, Rimaszombattól 56 km-re északkeletre, Tornaljától 39 km-re északra, a Šturmanova hora (742 m) déli lábánál. A város központjától 2,5 km-re északkeletre, a Zdýchavka völgyében található Kisrőce városrész, korábban önálló község. Bővebben

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez tartozó város, a Nagyrőcei járás székhelye (1996 óta). Gömör és Kishont vármegye Nagyrőcei járásához tartozó mezőváros, majd az 1871 utáni közigazgatási átszervezés után rendezett tanácsú város volt. A csehszlovák közigazgatásban 1960-ig járásszékhely maradt, majd a Rozsnyói járáshoz csatolták. 1922-ben elvesztett városi jogállását 1963-ban nyerte vissza. Bővebben

Népesség

Nagyrőce népessége 2011-ben 12 828 fő volt, itt élt a Nagyrőcei járás népességének csaknem egyharmada (31,8 %), egyben a járás legnépesebb települése volt. A lakosság 85,3 %-a volt szlovák, 2,8 %-a roma és 1,5 %-a (189 fő) magyar nemzetiségű (2,0 % – 259 fő – magyar anyanyelvű), 9,5 %-a pedig nem nyilatkozott nemzetiségéről. A 20. század második felében az alig másfélezres kisváros népessége több mint kilencszeresére nőtt. Bővebben

Történelem

A város neve szláv eredetű, a Zdychava-patak régi nevéről, a Revúcáról (Rőce, jelentése ordító, bömbölő) kapta. Első írásos említése 1357-ből származik „Nagy Reucze” alakban. 1321-ben, amikor a Rátold-nemzetség a Murány- (Jolsva) völgyet soltészségbe adta a Sztoján nembelieknek, a település még nem létezett, a 14. század közepén jött létre a völgy második legrégibb és legnépesebb településeként. Bővebben

Mai jelentősége

Nagyrőce jelentős textilipara (szőnyeggyártás) régi posztó- és szövőipari hagyományaira támaszkodik, egykor nagy jelentőségű vasércbányászata és kohászata azonban a 19. század végére megszűnt. Papír- és építőipara szintén említést érdemel. Nagyrőcén egy szlovák tannyelvű gimnázium (Martin Kukučín Gimnázium), egy szakközépiskola, három alapiskola és három óvoda található. Bővebben

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Kis Rőcze, Nagy Rőcze, Revucza, Rausenbach. Két népes tót helységek Gömör Várm. földes Uraik Gr. Koháry, és más Uraságok, lakosaik katolikusok, és evangelikusok, fekszenek Csetnekhez 1 mértföldnyire; vas hámorjai nevezetesek, hegyein kristály, és más jóféle kövek találtatnak. Nagy Rőczénak határja jelesebb, javai külömbfélék; amannak határja pedig hegyes, és nehezebb mívelésű, réttyei jók, legelőjök elég, fája mind a’ kétféle; a’ vashámoroknál módgyok van a’ keresetre.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Rőcze (Nagy), Rauschenbach, Welka Rewucza, tót mv., Gömör vmegyében, ut. p. Rosnyóhoz nyugotra 4 mfdnyire, a Rewucza és Jolsva vizek összefolyásánál: 524 kathol., 1342 evang. lak. Evang. anyaszentegyházzal. A kath. templom 2 tornyu, s benne egy 13-ik századbeli harang függ. Határa hegyes; lakosai földmivelésből, kézmüvességből, vasbányászatból, vászon- és gyolcsszövésből táplálják magukat. F. u. h. Coburg. Rőcze (Kis), tót falu, Gömör vgyében, N.-Rőczéhez északra: 394 kath., 50 evang. lak. – Határa felette hegyes, sziklás és sovány; juhot tart. F. u. h. Coburg. Ut. p. Rosnyó.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Innen a Murány patak mentén érjük a chizsnyói Heinzelmann-féle vasgyárat, s több kisebb helységen túl a szép gyümölcsösökkel szegélyzett Nagy-Rőcze rendezett tanácsú várost, mely igen kies fekvésű helység, erdőktől és gyümölcsösöktől körűlvéve. Épűletei közűl érdemes megemlítenünk a csinos városházát, a nagy vendéglő épületét s a klimatikus fürdőt. Van a városnak állami kereskedelmi és polgáriskolája, két vaskohója; azonkivűl több fűrészgyáram van itt. Lakói földmívelők és iparűzők, de iparuk leginkább csak a ruházati czikkekre és bútorok készítésére terjeszkedik ki. Sokan élelmi czikkek szállításával üzérkednek.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Nagyrőcze multjáról az Árpádházi királyok idejéből semmi bizonyosat nem tudunk. IV. Béla 1243-ban a Bors család uradalmait Bebeknek adományozta, az adománylevélben meg vannak említve a jolsvai várművek is s a Jolsva fölötti birtokrész ugyanazon okmányban Mártonföldének (terra Martini) neveztetett. E kerületbe kellett tartoznia Rőcze városának is. Annyi bizonyos, hogy Nagyrőcze Revche, Nogrewche néven 1427-ben Jolsva tartozéka volt, mert itt az akkori jolsvai uraknak 70 portájuk volt. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Nagyrőce, v. Gömör-Kishont vm. (Revúca, Szl.): plébánia a v. esztergomi, majd rozsnyói egyhm. murányi esp. ker-ében. - 1332: már létezett. Tp-át Szt Lőrinc tit-ra sztelték. A törökök 1556: elfoglalták. Lakói 1600 e. ev-ok lettek. 1785: alapították újra. Kegyura 1880: Szász Ágost hg. Anyanyelve 1880: szl. ** Némethy 1894:381. - Schem. Ros. 1913:41.

Helységnévtár

Nagyrőcze (Rőcze Nagy-), RK. 479 Rozsnyó, gk. 25 Sumjácz, kg. 2 -, ÁG. 1365 Tiszáninnen, ref. 12 - , izr. 14. Rőcze (Kis) (Revuska, Revenka), rk. 382 Nagy-Rőcze, gk. 1 -, kg. 1 -, ág. 75 Nagy-Rőcze.