Kisudvarnok

A község a Kisalföldön, a Felső-Csallóköz középső részén, Dunaszerdahely és Kisudvarnok közvetlen szomszédságában, a járási székhelytől 3 km-re északkeletre, Nagyudvarnoktól 1,5 km-re északnyugatra fekszik. Nyugatról és délről Dunaszerdahellyel, keletről Nagyudvarnokkal, északkeletről és északról pedig Dunatőkéssel határos.

Közigazgatás

A Nagyszombati kerülethez és a Dunaszerdahelyi járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi (Alsócsallóközi) járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után végig a (változó területű) Dunaszerdahelyi járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Komárom vármegye, Dunaszerdahelyi járás). Területe (6,89 km²) nem változott az elmúlt száz év során. 1960-1990 között egyesítették Nagyudvarnokkal "Dvorníky na Ostrove" néven.

Népesség

A község lakossága 1910-2011 között 133 %-al nőtt. 1991-ben, önállóságának visszanyerése után 812 lakosa volt, az ezután következő két évtizedben (elsősorban a Dunaszerdahely közelségének köszönhető nagymértékű beköltözés révén) népességszáma 27,8 %-al növekedett és 2011-re elérte az 1038 főt. Más, hasonló helyzetben lévő csallóközi falvaktól eltérően a szlovákok arányszáma csak kismértékben nőtt meg az elmúlt két évtized során (7 %-ról 10,9 %-ra). A lakosság túlnyomó többsége (84,1 %) római katolikus vallású.

Történelem

Már az avar korban is település volt itt, amit régészeti leletek igazolnak, majd a népvándorlás korában is lakott volt. Udvarnok neve 1252-ben bukkan fel először a forrásokban, amikor királyi udvarnokok telepe volt, 1346-ban már külön faluként említik Kisudvarnokot. Az Árpád-kor végére egyszerűsödtek, összeolvadtak a különböző jogállások, a királyi udvarnokok nemesi kiváltságokat kaptak, s így az udvarnoktelepből nemes falu lett. Bővebben

Mai jelentősége

A községben magyar alapiskola és óvoda működik. Határában ipari park működik, ahol 400-an dolgoznak, legnagyobb vállalata szerszámgyártással foglalkozik (Wolfcraft). A Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1735-ben eredetileg kápolnának épült, 1953-ban bővítették templommá. A k˜özségben két 19. században épült kúria található.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Kis Udvarnok, Nagy Udvarnok. Két falu Pozsony Várm. Kis Udvarnoknak földes Ura Marczal, és Bakó Urak; Nagy Udvarnoknak pedig Pókateleki Konde Uraság, lakosaik katolikusok, fekszenek Szerdahelyhez, Bögöly Pátonyhoz, Solymoshoz, és Enyedhez is közel; határjok két nyomásbéli, réttyek, legelőjök középszerű, piatzok Somorján, és Szerdahelyen.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Udvarnok (Kis- és Nagy-), Poson vm. két egymáshoz közel fekvő magyar falu, Szerdahelytől 1/2 mfld. Az első 339 kath., 22 ref., 18 zsidó; a második 320 kath., 10 zsidó lak. F. u. több közbirtokos nemesek. Dohányt termesztenek. Ut. p. Somorja.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Kisudvarnok, mgyar kisközség az Alsó-Csallóközben. E község 1252-ben a királyi udvarnokok telepe volt. 1356-ban már a mai nevén találjuk említve, a pápai tizedszedők jegyzékében pedig Odour alakban szerepel. Újabbkori birtokosairól csak annyit tudunk, hogy a mult század elején az Argay és a Deák család voltak a nagyobb nemesi birtokosai. 1888-ban az egész községet tűz pusztította el. A falunak csak kápolnája van. Postája, távírója és vasúti állomása Dunaszerdahely.