Marcelháza

Komáromtól 15 km-re északkeletre fekszik, nagy része síkságon, az Érsekújvári-sík és a Zsitva-torok kistájak határánál. Teljesen egybeépült Kurtakeszivel.

Közigazgatás

1942-ig önálló község (1920-ig Komárom vármegye Udvardi járás, ezután Csehszlovákia Ógyallai járása, 1938 után újra Komárom vármegye), azóta Marcelháza (1948-ig Marcelkeszi néven) egyik településrésze. Kataszteri területe a község felét alkotja (18,15 km²). 1921 óta területe felére csökkent, Szilasháza (1926) és Pat (1957) önállósulásával.

Népesség

Az egyesített község lakosságának 54 %-a él itt (2011-ben 1730 fő).

Történelem

A korai időktől lakott hely, határában bronzkori leletekre is bukkantak. Első okleveles említése 1353-ban történik, Nagkezeu néven. Mátyás király 1485-ben a korábban is említett Posar nemzetséget megerősíti birtokában, de ekkor a családnév már Pozsár alakban szerepel. A török időkben elpusztult, később Pálffy birtok lett, akik újratelepítették. A hozzá tartozó Path puszta 1268-ban a komáromi vár tartozékaként volt említve (Poth néven), majd Mátyás a Pozsároknak adta. Később a Pathyak, a Babitsok, a Markháziak, a Moróczok, 1716-ban Sibrik Dániel adománybirtoka, míg végül a Pálffyak kezére kerül. Nevezetes hőforrásait már a római korban használták. A trianoni békeszerződésig mindkét község Komárom vármegye Udvardi járásához tartozott. A mai község 1942-ben alakult az akkori Marcelháza és Kurtakeszi egyesüléséből, Marcelkeszi néven. 1938 és 1945 között újra Magyarország része volt. Miután a falut 1945-ben visszacsatolták Csehszlovákiához, betiltották a magyar nevek használatát, 1946–48 között kitelepítések zajlottak, és 1948-tól az egyesített község magyar nevét Marcelházára változtatták, amit a 2005-ös sikertelen lakossági referendumot sem tudott Marcelkeszire visszaállítani.

Mai jelentősége

Lásd Marcelháza.