Nagyabony

A község a Kisalföldön, a Felső-Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől 4 km-re északnyugatra fekszik, a Komárom-Pozsony vasútvonal mentén (megállóhely). Egybeépült a szomszédos Nemeshodossal. Határa hosszan elnyúlik északkeleti irányban, egészen a Kis-Dunáig, területén folyik keresztül a Kis-Duna Tőkési-ága, amely egyaránt alkalmas halászatra és üdülésre. Bővebben

Közigazgatás

A Nagyszombati kerülethez és a Dunaszerdahelyi járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járásához tartozott. 1899-től hivatalos magyar neve Nemesabony volt. Csehszlovákiához csatolása után végig a (változó területű) Dunaszerdahelyi járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Komárom vármegye, Dunaszerdahelyi járás). Területe csak minimális mértékben változott az elmúlt száz év során (1921-ben 18,17 km², 2011-ben 18,13 km²).

Népesség

A község lakossága ugyanannyi volt 1939-ben és 1991-ben, 1991-2011 között azonban egyötödével nőtt. Magyar lakosságának egy részét a második világháborút követően áttelepítették Magyarországra, helyükre északnyugat-szlovákiai szlovák telepesek költöztek. Ennek következtében az addig majdnem színmagyar lakosságú településen egy jelentős szlovák közösség is létrejött. Az utóbbi két évtizedben megháromszorozódott a szlovákok aránya, ma már a népesség egyötödét alkotják, a magyar nemzetiségűek aránya 74 %-ra csökkent. A községben népes roma közösség is él (15,9 %).

Történelem

A Csallóköz legrégibb településeinek az egyike. A mai falu területe évszázadokon át mocsaras, nádas terület volt. A község azon a földön keletkezett, amelyet III. István király adományozott Csehországból érkezett telepeseknek. 1162-ben „terra Oboni” alakban említik először. Később „Fulobon, Csukár-Nagy Abony, Felabony, Nemesabony, Csallóköz-Abony” néven szerepel az írott forrásokban. Bővebben

Mai jelentősége

Napjainkban 1–4. évfolyamos magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezik. A helyi születésű Bihari János cigányprímás, zeneszerző emlékére 1964 óta megrendezik a Bihari János Napokat. Római katolikus (Szentháromság-) temploma 1761-ben barokk, a templommal szembeni háromszög alaprajzú kápolna neoklasszicista, az Ordódy család ma már nem látható kastélya 1760–65 között rokokó stílusban épült. A községben bútorgyártó- és fémmegmunkáló üzemek működnek. Határában a II. világháború utáni években halastavakat létesítettek.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Nagy Abony, magyar falu Poson Vármegyébe, fekszik Csallóközben Szerdahely mellett, lakosai katolikusok, Plébánusok is vagyon. Határja az előbbenihez hasonló, ’s javai is, első osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Abony (Nagy), magyar falu, Pozson vgyében, Szerdahelyhez egy fertálynyira: 519 kath., 2 evang., 358 ref., 28 zsidó lak., egy csinos úri lakházzal és kerttel, kath. paroch. templommal. Földjei termékenyek; rétje nem sok, de jó szénát terem. F. u. több közbirtokosok és nemesek; az igen régi Csiba család innen veszi eredetét. Ut. p. Somorja.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Nagyabony, magyar kisközség, mely a Csallóközben fekszik. Házainak száma 183; lakosaié a kik legnagyobb részben róm. katholikusok, 104. E községet régi oklevelek szerint 1161 és 1173 között telepítették. 1298-ban egy káptalani oklevélben Fulobon néven a pozsonyi vár tartozékaként szerepel, a hol III. Endre Olgyai Péternek nagyobb birtokot adományoz. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Nagyabony, Nemesabony, v. Pozsony vm. (Veľké Blahovo, Szl.): plébánia a v. esztergomi főegyhm. dunaszerdahelyi esp. ker-ében. - 1761: alapították. Tp-át 1761: Szentháromság tit-ra sztelték. Anyanyelve 1880: m. Filiája 1917: Nemeshodos. - Lakói 1991: össz. 1192, m. 1098 (92,11%); 2001: össz. 1242, m. 1068 (85,99%). ** Némethy 1894:170. - Pozsony vm. 1895:92. - Gerecze II:662. - Schem. Strig. 1917:184.