Nagykövesd

A község a Bodrogköz nyugati részén, a Tarbucka (a Felső-bodrogközi szigethegyek egyike, 278 m) keleti lábánál fekszik, Sátoraljaújhelytől 17 km-re keletre, Királyhelmectől 17 km-re délnyugatra. Mellékutak kötik össze Bodrogszerdahellyel (6 km), Szomotorral (5 km) , Nagygéresen (9 km) keresztül Királyhelmeccel és a magyarországi Pácinnal (4,5 km). Határa csaknem teljes egészében mezőgazdaságilag művelt terület. Bővebben

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Tőketerebesi járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Zemplén vármegye Bodrogközi járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Királyhelmeci járáshoz tartozott, majd a Tőketerebesi járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Zemplén vármegye, Sátoraljaújhelyi járás). Területe (12,72 km²) az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

1910-ben 1089, 1921-ben 970, 1938-ban pedig 1171, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. Túlnyomó magyar többségét (1991-ben 95,2 %, 2011-ben 85,9 %) napjainkig megőrizte, bár a szlovák nemzetiségűek aránya 1991-2011 között megduplázódott (4,4 %-ról 8,7 %-ra emelkedett). 2011-ben a lakosság 5 %-a nem nyilatkozott nemzetiségéről. Az 1991-2011 közötti időszakban népességének egytizedét elveszítette, lakosságszáma 903 főről 806-ra csökkent. A lakosság 49,9 %-a református, 34,5 %-a római katolikus, 6,5 %-a pedig görög katolikus vallású (1921-ben még a lakosság egyhatodát alkották). 1944-ig népes izraelita közösség is élt a községben (1938-ban 6,1 %).

Történelem

1283-ban említi először oklevél, ekkor a Rátold nembeli Mátyás birtoka volt. 1287-től a Baksa nemzetségé, akik a 13. – 14. század fordulóján várat építettek ide. A várat először 1323-ban említik. A falu a 14. században a Baksa nembeli Soós és Szerdahelyi családok birtoka. Nagykövesd néven 1358-ban említik először. A várat 15. század közepén 1451-ben Giskra hadai foglalták el, 1459-ben Mátyás király serege visszafoglalta. Bővebben

Mai jelentősége

Az elsősorban szőlőtermesztéséről híres községben négyosztályos magyar alapiskola és óvoda egyaránt található. A falu felett emelkedő Várhegy-dombon láthatóak a 13. században épült Kövesd várának romjai. Szent Józsefnek szentelt római katolikus temploma 1801-1804 között épült klasszicista stílusban. Református temploma 1807-ben épült. A Várhegy-domb nyugati oldalán található a Szirmay-Fischer kastély, mely szintén a 19. század elején épült.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Nagy Kövesd. Magyar falu Zemplén Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, többen reformátusok, fekszik Kis Kövesdnek szomszédságában, határja két nyomásbéli, mindent meg terem, szőlő hegye középszerű bort terem, erdeje kevés, egyéb minéműségei mint Kis Kövesdé. E’ helység felett vagyon egy meredek kemény kősziklán épűlt Vár, mellyben egy 4 szegletre ki faragott kő kút van, de mivel kövekkel teli van hányva haszon vehetetlen, piatzok Újhelyen van.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Kövesd (Nagy), Zemplén vmegyében, magyar falu, 201 római, 131 g. kath., 615 ref., 41 zsidó lak. Ref. anyaszentegyház. Szép szőlőhegy. Van itt egy sziklahegyre épült régi vár is, melly 1673-ban rontatott le, és 763 h. szántóföld. F. u. b. Fischer, kinek itt kastélya van, – és Szirmay.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Innen éjszaknyugatra van szép kettős hegy alatt Nagy-Kövesd. Magaslaton álló szép váromladéka annak a régi várnak a maradványa, melyet 1673-ban romboltak le. Valaha a Miczbán család ősi fészke, később a Rákóczyaknak volt birtoka s különösen Lorántffy Zsuzsánnának kedvelt tartózkodó helye.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Nagykövesd, a bodrogközi járásban fekvő kisközség, 116 házzal és 1229 magyar lakossal, a kik túlnyomó részben ev. ref. vallásúak. Századokon át jelentős pontja volt a Zemplén vármegyében lezajlott történelmi eseményeknek s hajdan erős vára körül sok véres ütközet folyt le. A vár eredetére nézve eltérők a vélemények. Egyik szerint 1040 körül már fennállott. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Nagykövesd, v. Zemplén vm. (Vel

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Nagykövesd. Hajdani erős várának keletkezési idejére nézve nem maradt fenn adat. Egyesek szerint 1040-ben már fennállott, mások szerint 1247ben építették, de van olyan vélemény is, hogy 1280 körül épült. A vár építőjét és kezdeti urát sem ismerjük és e tekintetben is eltérők a vélemények. Kétségtelen, hogy a vár a XIV. század elején már állott s Kuezd, Kuuesdi, Csusd, Knestd, Kuestd alakban szerepelt. Bővebben