Nemesradnót

A község a Gömöri-medence déli részén, a Balog-patak jobb partján, a Balog-völgy középső részén fekszik, Rimaszombattól 18 km-re délkeletre, Rimaszécstől 5 km-re északra, a Rimaszécs-Bátka országút mentén. Határa enyhén hullámos, csaknem teljes egészében mezőgazdaságilag művelt, 163-260 méteres tengerszint feletti magasságban fekvő terület. Határának nyugati részén a harmadik katonai felmérés (1872-1884) idejében még kiterjedt erdőség volt (Radnót-erdő), melyet azóta kiirtottak, helyét ma szántóföld foglalje el. Délnyugatról Kacagópuszta (Orávka) és Gernyőpuszta (Bottovo), nyugatról Szútor, északról Balogújfalu és Zsíp, keletről Baraca, délkeletről pedig Cakó községekkel határos.

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Rimaszombati járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához (korábban Rimaszécsi járás) tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1949-ig a Feledi járáshoz, 1949-60 között a Tornaljai járáshoz, majd a Rimaszombati járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Gömör-Kishont vármegye, Feledi járás). 1950 után határának 3,1 %-át Balogújfaluhoz csatolták, területe ekkor 8,59 km²-ről 8,32 km²-re csökkent.

Népesség

1910-ben 577, 1921-ben 521, 1938-ban pedig 512, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt. Lakossága a 20. század végére kicserélődött, mára csaknem kizárólag magyar nemzetiségű romák alkotják (93,4 %), ezzel összefüggésben 1991-2011 között lakosságszáma csaknem másfélszeresére nőtt (574 főről 825-re). 2011-ben a lakosság 87 %-a magyar, 6,3 %-a pedig roma nemzetiségűnek vallotta magát. Bővebben

Történelem

A község területe a 13. században a gömöri királyi váruradalomhoz tartozott, a várjobbágycsaládok által közösen birtokolt és használt föld volt. Az egész vidék, mint királyi birtok népesült be. Első írásos említése 1423-ból való, amikor Radnótfalu néven említik. 1427-ben Rathoultfalwa, Radnothfalua, 1430-ban pedig Radnolthfalwa néven szerepel az okiratokban. Bővebben

Mai jelentősége

A község napjainkban 1-4. évfolyamos magyar tanítási nyelvű alapiskolával és óvodával rendelkezik. Református temploma 1875-ben historizáló, nemesi kúriája a 19. század első felében klasszicista stílusban épült. A településen született 1850. április 9-én Pósa Lajos költő, hírlapíró, akinek a faluban mellszobra áll. Szintén innen származott Radnóti Miklós költő apja, Glatter Jakab, a költő a faluról vette fel vezetéknevét. Radnóti Miklós emlékét emléktábla, valamint 2006 óta mellszobor (Győrfi Lajos és Varga Imre alkotása) őrzi, mely a költő első szlovákiai szobra. A község határában ásványvíz-forrás található.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

RADNOR. Magyar falu Gömör Vármegyében, földes Urai több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Rimaszécsnek szomszédságában, mellynek filiája; földgye jó gabonát terem, piatzozása közel, fuharozással is keresettye, és a’ Miskoltzi szőlőkben; fája, és legelője nints elég, második osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Radnóth, magyar falu, Gömör vmegyében, Rima-Szécshez északra 1 órányira, a Balogh vize mellett, 18 kath., 904 ref. lak., kik többnyire nemesek. Ref. anyaszentegyház. – Első osztálybeli határ. F. u. többen. Ut. p. Rima-Szombat.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Az innen délkeletre fekvő Radnót lakói a legújabb időkig dohánytermesztést űztek.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Radnót, balogvölgyi magyar kisközség, körjegyzőségi székhely, 162 házzal és 594, tisztán ev. ref. vallású lakossal. E község 1423-ban Radnotfalua néven pelsőczi Nagy János tárnokmesternek a birtoka. 1427-ben már a Pethes család birtokában találjuk. 1430-ban Zsigmond király a Perényieknek adományozza. Később azután a török háboruk idejében a község lakosai nemesi előjogokat nyertek. Itt született és itt lakik Pósa Lajos, az ismert nevű költő. A község szép református temploma 1875-ben épült. Postája, távírója és vasúti állomása Rimaszécs.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Nemesradnót. A község területe 1493 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 512.