Nyitragerencsér

A község a Zoboralján, a Tribecs-hegység legdélibb részét alkotó Zobor-hegy (587 m) déli lábánál fekszik, Nyitra központjától 3,5 km-re északkeletre. A 20. század második felében egybeépült a szomszédos Nyitra Zobor városrészével. Keresztülhalad rajta a Nyitrát Alsócsitáron keresztül Kolonnal összekötő, a Zobor lábánál haladó mellékút, valamint a 65-ös országút Nyitrát Aranyosmaróttal összekötő szakasza. Bővebben

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Nyitrai járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után végig a (változó területű) Nyitrai járáshoz. 1939-1945 között a Szlovák Államhoz csatolták (Nyitra megye, Nyitrai járás). 1974-1990 között Nyitrához csatolták. Kataszteri területének 9,2 %-át a 1974-ben Nyitra javára elveszítette, ezzel területe 10,96 km²-ről 9,95 km²-re csökkent.

Népesség

A község a szlovák-magyar nyelvhatáron, a zoboraljai magyar nyelvsziget peremén fekszik. A huszadik század elején még túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosságú volt, 1910-ben 1077, 1921-ben 1154, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt, a szlovákok aránya 1910-ben 11,6 %, 1921-ben 23,9 % volt. 1991-re a lakosság relatív többsége már szlovák nemzetiségű volt, 1991-2011 között 21,2 %-al nőtt lakosságszáma (1585-ről 1921 főre), nagyrészt a Nyitráról ideköltözők révén, ezzel párhuzamosan a magyar nemzetiségűek aránya 47,4 %-ról 21,6 %-ra zuhant. A lakosság túlnyomó többsége (80,4 %) római katolikus vallású. Egyetlen külterületi lakott helyén, Malántán 2011-ben 26 állandó lakos élt (az összlakosság 1,4 %-a).

Történelem

1113-ban a Zobori oklevélben Grnczar néven említik először. Neve a szláv grnčar (= fazekas) főnévből származik. A középkorban a nyitrai püspökség, majd egy ideig az esztergomi káptalan birtoka volt. 1570 körül egy török rajtaütés során teljesen elpusztult, melyet újabb támadások követtek 1576-ban és 1588-ban. 1664-ben mindössze 50 lakosa volt. 1739-ben súlyos pestisjárvány pusztított. Bővebben

Mai jelentősége

A szőlőtermesztéséről híres, Nyitra szuburbiájának számító községben szlovák alapiskola működik. Szent Györgynek szentelt római katolikus temploma 1774-ben épült barokk stílusban, akárcsak az Ocskay-kúria, mely mai alakját 1908 ota viseli és az alapiskolának ad otthont. A Malántán található Zamoyszky-kastélyt klasszicista stílusban emelték a 18. század végén. Rockmúzeumát 2011-ben létesítették.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

GERENCSÉR Hrnkarovcze. Elegyes tót falu Nyitra Vármegyében, földes Ura az Esztergomi Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Nyitra Városához fél mértföldnyire. Fája tűzre, és épűletre elég, szőlö hegyei termők, gyümöltsös kertyei jók, mellyeknek terméseit jól eladhattyák, legelője elég, piatzozása alkalmatos, és malma szomszédságban Nyitrán; de mivel földgyei, és réttyei középszerűek, második Osztálybéli. MALANTA. Bővebben

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Gerencsér, (Hrncsarovecz), magyar falu, Nyitra vmegyében, Nyitrához 1/2 órányira a Ghymesbe vivő utban: 530 kath. lak., kath. paroch. templommal. Határa termékeny; van erdeje, szőlőhegye. F. u. az eszterg. káptalan. Malántha (Alsó és Felső), puszta, Nyitra vmegyében, Gerencsér fil., az alsó 49, a felső pedig 42 kath. lak.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Nyitra-Gerencsér magyar község a Zoborhegy alatt, Nyitrától félórányira, észak-keletre. Lakosainak száma 856, a kik, 100 tót kivételével, magyarok; vallásuk r. katholikus. Postája, táviró- és vasúti állomása Nyitra. E község már egy XII. századbeli összeirásban szerepel „Grniczar” néven. Kath. temploma régi. Kegyura az esztergomi főkáptalan. A faluban két nemesi kuria van, melyeket az Ocskayak építtettek. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Nyitragerencsér, Gerencsér, v. Nyitra vm. (Nitrianské Hrnčiarovce, Szl.): plébánia a v. nyitrai egyhm. nyitrai esp. ker-ében. - 1807: alapították. Tp-át 1807 e. Szt György tit-ra sztelték. Anyakönyvei 1788-tól. Kegyura 1880: az esztergomi kápt. Anyanyelve 1880: m. - Lakói 1991: 751 m. (47,38%), össz. 1585; 2001: 573 m. (32,69%), össz. 1753. ** Gerecze II:568. - Schem. Nitr. 1911:29. - Gyurgyik 2002.