Nyustya

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

NYUSTYA. Tót falu Hont Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, és többen evangelikusok, fekszik Likér, Rima Brezó, Baradna mellett 1/4, és 1/2 mértföldnyire, két vasat kovátsoló hámor is van benne, kaszállója, ’s legelője elég, erdeje az ott lévő hámorok miatt el pusztúlt, de abrontsnak való nyír, és mogyoró fája vagyon elég, fa edényt is készítenek, úgy látszik, hogy arany mosások is vóltak itt; most pedig Osztra nevű hegyen ólomra, és ezűstre jó reménység alatt még eddig egy Bánya haszon nélkűl dolgoztatik, lakosai rész szerént tsapók, rész szerint pedig kovátsok, néhol földgye sovány, és vas vizess.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Nustya, tót falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vgyében, ut. p. Rimaszombathoz északra 2 1/2 mfdnyire: 262 kath., 1098 evang. lak. Evang. anyaszentegyház. Két vashámor. F. u. a Kubinyi nemzetség.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Nyustya, rimavölgyi kisközség, főszolgabirói székhely, 290 házzal és 1803, nagyobbára tótajkú és ág. ev. h. vallású lakossal. A XV. században a Feledyek voltak a földesurai és 1526-ban még Feledy Istók birtokában találjuk. Később a Kubinyiak bírták, azután a Fáy család. Ma Fáy Gyulának és Máriássy Gizellának van itt nagyobb birtoka és úrilaka. A Fáy-féle emeletes kúriát a Kubinyiak építették. A községet Ferdinánd és Szapolyai idejében többizben feldúlták. Azelőtt nagyon sok szűrszabó volt a községben és a szűrszabó czéh 1825-ben alakult. Van itt magyar olvasókör, a rimamurányi-salgótarjáni vasmű r.-t.-nak vasolvasztója, az egyesült gömöri magnezit-részvénytársaságnak magnezitpörkölője, m. kir. erdőgondnokság, 3 tanerővel bíró ev. népiskola, posta- és táviróhivatal, vasúti állomás. A községben két templom van, ú. m. róm. katholikus és ág. h. evangelikus. Mind a kettő 1802-ben épült. Ide tartoznak Kotlistyo, Massa, Branzova és Brezin telepek is.

Magyar Katolikus Lexikon

Nyustya, Nustya, v. Gömör-Kishont vm. (Hnúšt'a, Szl.): plébánia a v. rozsnyói egyhm. kishonti esp. ker-ében. - 1769: alapították. Tp-át 1802: Szt Kereszt felmagasztalása tit-ra sztelték, a mait 1906: építették. Kegyura 1880: a Vallásalap. Anyanyelve 1880: szl. - Filiái 1917: Feketepatak, Hacsó, Kiéte, Klenóc, Likér, Rimabrézó. - Lakói 1991: össz. 7146, m. 104 (1,46%); 2001: össz. 7557, m. 81 (1,07%). ** Gerecze II:330. - Schem. Ros. 1913:67.

Helységnévtár

Nyustya (Nyust) [Nyustai vasgyár], RK. 244 Rozsnyó, kg. 6 - , ÁG. 886 Tiszai, ref. 16 - , izr. 28 - , hitf. nélkül 1.