Páskaháza

A község a Csetnek-patak völgyében, a Pelsőci-fennsík (Nagy-hegy) nyugati és a Jolsvai-karszt keleti részét alkotó Konyár-fennsík keleti lábánál, a Rozlozsnica-patak torkolatánál, a Pelsőcöt Csetnekkel összekötő 587-es út és a Pelsőc-Nagyszlabos vasútvonal mentén (megállóhely, 2003 óta nincs személyforgalom), Pelsőctől 6 km-re északra, Csetnektől 8 km-re délre. Határának mintegy felét erdő borítja. Délről és keletről Pelsőc, északról Kuntapolca, nyugatról pedig Csetnek községekkel határos.

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Rozsnyói járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után mindvégig a (változó területű) Rozsnyói járáshoz tartozott. 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz (Gömör-Kishont vármegye, Rozsnyói járás). Területe (6,01 km²) 1910-38-hoz képest (5,90 km²) 11 hektárral gyarapodott.

Népesség

1910-ben 407, 1921-ben 404, 1938-ban pedig 440, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. 1938-1991 között népességének 42,3 %-át elveszítette (1961 után - ekkor 447 lakosa volt - folyamatos a népességcsökkenés), 1991-2011 között azonban már 19,3 %-os népességnövekedés figyelhető meg (254 főről 303-ra). Lakossága a 20. század végére kicserélődött, ma már túlnyomó többsége (72,9 %) a roma etnikumhoz tartozik (a roma nemzetiségűek aránya 8,3 %). Bővebben

Történelem

1318-ban "Pascahaza" néven említik először. Az Ákos (később Bebek) nemzetség birtoka volt, a 13. század második felében jött létre, az 1243-as adománylevélben még nem szerepelt. Nevét első telepeséről, Páskáról kapta, lakossága a kezdetektől magyar volt. A török időkben többször érte támadás, melyek következtében csaknem elnéptelenedett. Bővebben

Mai jelentősége

A községben magyar nevelési nyelvű óvoda található. Református temploma a régebbi templom felhasználásával 1802-ben épült klasszicista stílusban.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

PASKOHÁZA. Magyar falu Gömör Vármegyében, földes Ura Gerhárd Uraság, lakosai többen evangelikusok, fekszik Csetneknek szomszédságában, mellynek filiája, két hegyek között, földgye közép termékenységű, legelője kevés, de jó, fája van mind a’ kétféle, piatzozása közel, szenet is égetnek, második osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Páskaháza, magyar falu, Gömör vmegyében, Pelsőczhöz 1 órányira, 15 kath., 231 ref., 16 evang. lak., kik szénnel kereskednek, meszet égetnek. Határa részint hegyes, részint róna; hegyeiben több forrás és üreg találtatik. Ref. fil. szentegyház. A sajó-gömöri urad. tartozik. Ut. post. Tornalja.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Páskaháza, csetnekvölgyi magyar kisközség, 68 házzal és 375 ev. ref. vallású lakossal. 1424-ben már a mai nevén találjuk a községet említve, mint a Bebekek birtokát. Később a Szent-Ivány és a Gerhard család lett az ura és ekkor a község a sajógömöri uradalomhoz tartozott. 1825-ben az egész község leégett. Református templomának építési ideje ismeretlen. 1802-ben és 1884-ben alaposan átjavították. A lakosok dal- és olvasóegyletet tartanak fenn. A község postája, távírója és vasúti állomása Kuntaplócza.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Páskaháza. A község területe 1025 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 440.