SK
RS
.....

Rimatamásfalva

Településrész

címer zászló
990 94% magyar 1910
503 49% magyar 1921
címer zászló
Hivatalos szlovák megnevezés:
Tomášová
1918 előtti vármegye, járás, rang:
Gömör-Kishont vármegye
Rimaszombati járás
kisközség
1938-45 közötti vármegye, járás:
Gömör és Kishont vármegye (sz: Rimaszombat)
Feledi járás
Más földrajzi nevek:
Dúsai úti lakótelep, Kurinc-erdő, Majsa-oldal, Méhes, Nyugat-lakótelep, Pendelespuszta, Tamásfalvi-erdő, Zsánó-völgy
Koordináták:
48.377289, 20.00696
Rang:
településrész
Tszf. magasság:
241 m
Körzethívószám:
+421 (0) 47
Irányítószám:
97901

A Rimaszombattal teljesen egybeépült Rimatamásfalva a Gömöri-medence északnyugati részén, a Rima jobb partjának közelében, Rimaszombat belvárosától 1 km-re délnyugatra fekszik. Településföldrajzilag élesen elkülönülő részekre oszlik: a nagyrészt földszintes házakból álló Rimatamásfalva (melyet a Rimától a Sereg nevű városrész - Rimaszombat egykori cigánytelepe, ahol ma a Pavol Dobšinský alapiskola található - választja el) alkotja a történelmi magot, tőle nyugatra építették fel az 1980-as években a város legnagyobb lakótelepét, a Nyugatot; Rimatamásfalvától délkeletre pedig a Méhes városrész terül el, mely maga is három részből áll: az alig egy utcából álló Méhesből, Pendelespusztából és a Dúsai úti lakótelepből, mely az 1970-es években kifejezetten a roma lakosság számára épült és ma etnikai gettó. Rimatamásfalva határának nagy részét az Osgyáni-dombság keleti része foglalja el, mintegy felét erdő borítja.

Közigazgatás

1948-ig önálló község, azóta egyike a város 7 kataszteri területének. 1920-ig kisközségként Gömör-Kishont vármegye Rimaszombati járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után a Rimaszombati járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Gömör-Kishont vármegye, Feledi járás). 1910-21 között határának mintegy felét Guszonához (Lyukvapuszta, Rakópuszta, Apátipuszta) és Rimaszombathoz (Szabatkapuszta) csatolták. Területe ekkor 28,39 km²-ről 14,31 km²-re csökkent. Azóta további kisebb területeket csatoltak el tőle, kataszteri területe 1938-ban 14,17 km², 2011-ben pedig 14,19 km² (Rimaszombat területének 18,3 %-a) volt.

Népesség

Rimatamásfalva egyike volt a szlovák-magyar nyelvhatártól délre elterülő szlovák nyelvszigeteknek, 1880-ban 892, 1910-ben 1056, 1921-ben 1035, 1938-ban pedig 1358 lakosa volt. Kettős identitású lakosságának kétharmada 1880-ban még szlováknak, 1910-ben 93,8 %-a már magyarnak vallotta magát. 1921-ben mintegy felerészben szlováknak (45,5 %) és magyarnak (48,6 %). 1921-ben lakosságának 50,5 %-a római katolikus, 37,1 %-a pedig evangélikus vallású volt. Rimatamásfalva ma már nem alkot különálló településrészt Rimaszombaton belül: 2011-ben a Rimaszombat településrészhez tartozó Tamásfalva lakossága 1753 fő, a Nyugat-lakótelepé 6414 fő, a külön településrészt alkotó Méhesé pedig 1244 fő volt. Rimatamásfalva kataszterének összlakossága tehát 9411 fő, Rimaszombat lakosságának 38,2 %-a volt.

Történelem

Tamásfalva elődje, Istvánfalva (Stefansdorf) német alapítású település, a 12. században jött létre. Egyike volt annak a hét falunak, melynek lakosai Rimaszombatot alapították. Később a Zathureczky- és a Pongrácz-családok voltak a nagyrészt szlovák lakosságú község földbirtokosai. Rimatamásfalva már a 19. században egybeépült Rimaszombattal. 1863-ban tűzvész pusztította. Lakosai nagyrészt fazekassal és kályhakészítéssel foglalkoztak. A 20. század elejére Rimaszombat város birtokába került a határ nagy része. 1944-ben itt hozták létre a rimaszombati zsidó gettót. 1948-ban Rimaszombathoz csatolták. Az 1970-80-as években a tömeges lakótelepépítés (és a régi faluban az építkezés megtiltása) teljesen megváltoztatta Rimatamásfalva jellegét, lakossága 1938-hoz képest hétszeresére nőtt. Itt épült fel Rimaszombat legnagyobb lakótelepe, a "Nyugat".

Mai jelentősége

A településrészen található a város alapiskolái közül három, köztük a magyar tanítási nyelvű Ferenczy István Alapiskola, valamint a Műszaki-, Mezőgazdasági- és Élelmiszeripari Alapiskola. Itt találjuk Rimaszombat csillagvizsgálóját is, határában több napkollektoros erőmű található. Római katolikus haranglába a 19. század elején klasszicista stílusban épült. A Zathureczky-kastélyban (19. század) ma mezőgazdasági kutatóintézet működik.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

TAMÁSFALVA. Tót falu Kis Hont Várm. földes Urai Rimaszombat Városa, és több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Rimaszombathoz nem meszsze, és annak filiája; Szabatkai, Apáti, Dusai, ’s Kuritzi pusztákkal is határos, szántó földgyei vizesek, teremnek tiszta, kétszeres búzát, rozsot, és zabot; réttye jó, erdeje is van.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Tamásfalu, tót-magyar falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vmegyékben, Rimaszombat mellett, ugyhogy külvárosának lehet tekinteni: 63 kath., 872 evang., 94 ref. lak.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Tamásfalva, Rimaszombat mellett fekvő magyar kisközség, körjegyzőségi székhely, 182 házzal és 985 róm. kath. vallású lakossal. Földesurai a Zathureczky és a Pongrácz családok voltak, most pedig Rimaszombat városnak van itt nagyobb birtoka. Farkas Ábrahám orsz. képviselőnek csinos kastélya van itt, melyet még a Zathureczkyek építtettek, de a Farkas család kibővítette és átalakíttatta. 1863-ban a község nagyobb része leégett. Templom nincs a községben. Postája, távírója és vasúti állomása Rimaszombat.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Rimatamásfalva. Régebben a Zathureczky- és a Pongrácz-családok voltak a község földbirtokosai. Ujabban Rimaszombat város birtokába került a határ. A Zathureczkyek híres nemesi kúriájának a Farkas-család volt az utolsó évtizedekben a tulajdonosa. A községhez tartozó külterületi lakott helyek: Cseplyetanya, Méhespuszta. A község területe 2462 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 1358.

A. Tóth Sándor

1904. 04. 07.
Rimatamásfalva - megszületett
1980. 10. 02.
Zalaegerszeg - elhunyt
Névelőfordulások
1773
Tamasfalva,
1786
Tamaschfalwa,
1808
Tamásfalva, Tomássowa,
1863
Tamásfala,
1873
Tamásfalu,
1877
Tamásfala,
1892
Tamásfalva,
1907
Rimatamásfalva,
1920
Tomašovce,
1927
Tomášová, Tamásfalva
1938
Rimatamásfalva,
1945
Tomášová, Tamásfalva

Nemzetiség

Nemzetiségi összetétel változása számokban
magyarok
szlovákok
németek
egyéb
1880
1910
1921
Nemzet Arány
magyarok 219 25%
szlovákok 604 68%
németek 38 4%
egyéb 31 3%
összlétszám 892
magyarok 990 94%
szlovákok 65 6%
németek 0 0%
egyéb 1 0%
összlétszám 1056
magyarok 503 49%
szlovákok 471 46%
németek 37 4%
egyéb 24 2%
összlétszám 1035
Mai közigazgatás

Bejelentések