Szécsénykovácsi

A község a Balassagyarmati-medence részét alkotó Középső Ipoly-völgy kistáj keleti részén fekszik, az Ipoly jobb partján, Szécsénytől 8,5 km-re nyugatra, Bussától 11 km-re délre, Zsélytől 12 km-re délkeletre. Határának északi része dombos, déli része sík terület, mintegy egynegyedét erdő borítja. Területén áthalad a Zsélyt Bussával összekötő országút, maga Szécsénykovácsi falu az erről elágazó 1 km-es mellékúton közelíthető meg. Bővebben

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Nagykürtösi járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Nógrád vármegye Balassagyarmati járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1923-1960 között a Kékkői járáshoz tartozott, majd annak megszüntetése után 1960-ban a Losonci járáshoz, 1968-ban pedig a Nagykürtösi járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Nógrád vármegye, Balassagyarmati járás). Bővebben

Népesség

1910-ben 579, 1921-ben 582, 1938-ban pedig 628, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt. Az 1920-as években Petőpusztán szlovákokat telepítettek le, az 1945 utáni belső telepítések során a belső telepítések során további szlovák lakosság érkezett a községbe. 1938-1991 között népességének több mint egyharmadát elveszítette (35,7 %), majd 1991-2011 között további 7,2 %-al (404 főről 375-re) csökkent lakossága. Bővebben

Történelem

A falut elősör 1295-ben említették "Koachy" néven, később 1327-ben Kwachy, 1435-ben pedig már Kovachy néven szerepel. A név eredete egy foglalkozásból ered - kovács, melyből megállapítható az is, hogy az első lakosai valószínűleg a kovács mesterséget űzték. A helyi nemes Cserép Miklós tulajdonában álló birtokot 1327-ben Károly Róbert király Szécsényi Tamásnak adta. Bővebben

Mai jelentősége

A mezőgazdasági jellegű község a lovassportok egyik központja, évente nemzetközi lovasversenyt tartanak itt. Szűz Mária születésének szentelt római katolikus temploma 2004-ben épült. A Szent-Ivány- és a Hermann-kúria a 18. század második felében épült. 2004-ben Krúdy Gyula dédszülei emlékére emlékoszlopot állítottak.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

KOVÁCSI. Fülek. És Szécsén Kovácsi. Két magyar falu Nógrád Várm. földes Urai több Uraságok, az fekszik Fülekhez, ez Varbóhoz nem meszsze, mellynek filiája, lakosai katolikusok, és más félék, határbéli földgyeik közép termékenységűek, vagyonnyaik külömbfélék.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Szécsény-Kovácsi, Nógrád m. magyar falu, 258 kath., 48 evang., 4 ref., 5 zsidó lak. s több szép uri lakházakkal. Földei a térségen termékenyek; erdeje nevendék. Az Ipoly ezen falut félhold formára bekeríti, s itten jóval mélyebb lévén mint egyébütt, halászatja is jövedelmesebb. F. u. Bibiti Horváth, Fáy, Tapolcsányi, Ambrózy, Radványi, s m. t. Ut. post. B.-Gyarmat.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Szécsénytől fölebb nyugatra az Ipoly bal partján fekszenek Pöstény, Pető puszták, majd alább az Ipoly jobb oldalán Szécsény-Kovácsi, termékeny homokos határú helység, mindegyik szép úri lakházakkal.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Szécsénykovácsi, ugyancsak Szécsény közelében fekszik. Magyar kisközség, 101 házzal és 565 lakossal, a kik róm. kath. és evangélihus vallásúak. Postája Hugyag, távírója és vasúti állomása Szécsény. A XIV. század elején Mihály fiai Cserép Miklós, András és Péter, továbbá Fekete István birtoka. 1327-ben I. Károly király Szécsényi Tamás vajdának adományozta. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Szécsénykovácsi. Első okleveles említése 1327-ben történik, mikor is Szécsényi Tamás vajda kap rá királyi adományt. De már jóval előbb lakott hely s állítólag a Cserép-nemzetség birtokolta. A török alatt megsemmisült, majd 1598-ban Ebeczky Tamás kapja. Az úrbéri rendezés során, 1770-ben, földbirtokos itt a Krúdy-, Csemiczky-, Fáy-, Radványi-család, később pedig a Tapolcsányi-, Ambrózy-, Prónay-, Jánossy-, Szent-Iványcsalád bír nagyobb birtokkal. Hozzátartozik: Cigánytelep, Hársastanya, Kacskovicspuszta, Labanckapuszta, Petőpuszta, Racskópuszta. A község területe 2010 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 628.