Szécsénykovácsi

Ld. Szécsénykovácsi

Közigazgatás

Ld. Szécsénykovácsi

Népesség

Ld. Szécsénykovácsi

Történelem

Ld. Szécsénykovácsi

Mai jelentősége

Ld. Szécsénykovácsi

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

KOVÁCSI. Fülek. És Szécsén Kovácsi. Két magyar falu Nógrád Várm. földes Urai több Uraságok, az fekszik Fülekhez, ez Varbóhoz nem meszsze, mellynek filiája, lakosai katolikusok, és más félék, határbéli földgyeik közép termékenységűek, vagyonnyaik külömbfélék.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Szécsény-Kovácsi, Nógrád m. magyar falu, 258 kath., 48 evang., 4 ref., 5 zsidó lak. s több szép uri lakházakkal. Földei a térségen termékenyek; erdeje nevendék. Az Ipoly ezen falut félhold formára bekeríti, s itten jóval mélyebb lévén mint egyébütt, halászatja is jövedelmesebb. F. u. Bibiti Horváth, Fáy, Tapolcsányi, Ambrózy, Radványi, s m. t. Ut. post. B.-Gyarmat.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Szécsénytől fölebb nyugatra az Ipoly bal partján fekszenek Pöstény, Pető puszták, majd alább az Ipoly jobb oldalán Szécsény-Kovácsi, termékeny homokos határú helység, mindegyik szép úri lakházakkal.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Szécsénykovácsi, ugyancsak Szécsény közelében fekszik. Magyar kisközség, 101 házzal és 565 lakossal, a kik róm. kath. és evangélihus vallásúak. Postája Hugyag, távírója és vasúti állomása Szécsény. A XIV. század elején Mihály fiai Cserép Miklós, András és Péter, továbbá Fekete István birtoka. 1327-ben I. Károly király Szécsényi Tamás vajdának adományozta. 1598-ban Ebeczky Tamás volt a földesura. 1715-ben hat magyar, 1720-ban négy magyar és 1 tót háztartást írtak össze benne. 1754–55-ben Nagy Laszló volt itt birtokos. 1770-ben, az úrbéri rendezés alkalmával, Krudy Pál, Csemiczky Ferencz, Fáy Dániel és Radványi Ferencz özvegye voltak a földesurai, 1826-ban pedig Bibiti Horváth Gedeon, Fáy Károly, Tapolcsányi Pál, Ambrózy Lajos és Radványi János voltak itt birtokosok. Később Prónay Elek, Krudy János, Fáy Géza és a Jánossy család. A községben levő úrilakok egyikét Prónay Elek, a másikát Szent-Ivány Ferencz építtette; a harmadik Szerémy Gáboré volt s ez jelenleg Kacskovits Gyuláé. A községhez tartoznak: Cseres- és Pető puszták, továbbá Benevölgy-, Gellén-, Hársas- és Porpást-tanyák, Pető-puszta a középkorban önálló helység volt. 1469-ben Petőfalvi Pető Pál birta, 152–63-ban még önálló helységként, Petőfalu néven szerepel a török kincstári számadáskönyvekben és ekkor Ahmed bin Musztafa hűbérbirtoka volt. 1726 már puszta és Darvas János, Szilassy kapitány özvegye, Pongrácz Boldizsár és Horváth László birtoka, később Darvas Károly, Gellén László, Fáy Sándor és Horváth Lászlóé. Jelenleg Hajós László, Fáy Ernő, Gellén Géza és Széll Imre birtokosok itt.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Szécsénykovácsi. Első okleveles említése 1327-ben történik, mikor is Szécsényi Tamás vajda kap rá királyi adományt. De már jóval előbb lakott hely s állítólag a Cserép-nemzetség birtokolta. A török alatt megsemmisült, majd 1598-ban Ebeczky Tamás kapja. Az úrbéri rendezés során, 1770-ben, földbirtokos itt a Krúdy-, Csemiczky-, Fáy-, Radványi-család, később pedig a Tapolcsányi-, Ambrózy-, Prónay-, Jánossy-, Szent-Iványcsalád bír nagyobb birtokkal. Hozzátartozik: Cigánytelep, Hársastanya, Kacskovicspuszta, Labanckapuszta, Petőpuszta, Racskópuszta. A község területe 2010 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 628.