Tejfalu

A Kisalföldön, a Felső-Csallóközben található, a város központjától 2 km-re délkeletre. Teljesen egybeépült Somorjával.

Közigazgatás

1976-ig önálló község, azóta Somorja egyik városrésze és kataszteri területe. 1920-ig kisközségként Pozsony vármegye Somorjai járásához tartozott, Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Somorjai járáshoz, majd annak megszüntetése után a Dunaszerdahelyi járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Komárom vármegye, Somorjai járás). 1940-től hozzá tartozott Királyfia és Bucsuháza. 1920-ban a Dunán túlra eső határrészeit (az 1892-ben még 15,14 km² községterület 56,2 %-át) az új határ megvonásával elveszítette, köztük a ma Dunakilitihez tartozó Tejfalusziget települést is. 2011-ben területe 6,45 km² volt, a város teljes területének 14,5 %-a.

Népesség

Tejfalunak 1921-ben 597, 1939-ben 732 lakosa volt, túlnyomóan magyar nemzetiségűek. Tejfalun 1944-ig zsidó közösség is élt, 1851-ben Fényes Elek még 329 zsidó lakosról számol be, 1921-ben a népszámlálás szerint 35 izraelita vallású lakosa volt. Népessége 1939 óta csaknem megduplázódott, 2011-ben 1432 lakosa volt, Somorja lakosságának 11,3 %-a élt itt. 1921-ben lakosságának többsége (92 %) római katolikus vallású volt.

Történelem

Első okleveles említése 1283-ból származik Villa Tymothei alakban, ahol mint pozsonyi várbirtok szerepel. Nevének további megjelenési formái: 1298-ban Teyfalu, 1342-ben Mylchdorf, 1348-ban Villa Lactis, 1351-ben Teyfalua, 1459-ben Teu, 1808-ban Milchdorf 1927-ben Mliečno. 1459-ben Mátyás király az itt levő birtokot a Nándorfehérvárnál hősi halált halt Dugovich Titusz fiának, Bertalannak adományozta. 1513-ban a község felének a Gergeleghi család a birtokosa, a falu másik részét Ákosházi Sárkány Tamás birtokolta zálogban. Az 1553. évi portális összeírásban az Illyés család 9, a Laki család 1, valamint Kéthegyi Bernát, Csiba József és Bejczy Ambrus l-l portával szerepel. 1787-ben az Illésházyaké. A későbbiekben nemesi birtokosok még itt a Tejfalussy, a Sanka, a Balassa, a Laád, a Sághy, a Bartal, a Csiba, az Illésházy, a Lieszkovszky és a Krascsenics család. A 17. században Wechelius Zsigmond János könyvnyomdája működött a településen, mely egy 1640-ben itt nyomott kalendáriumról nevezetes. Az 1828. évi Nagy Lajos-féle összeírásban 140 házzal és 1021 lakossal szerepel. 1940-ben a községet egyesítették Bucsuházával és Királyfiával Tejfalu néven, 1976-ben közigazgatásilag Somorja városához csatolták.

Mai jelentősége

Tejfalun magyar alapiskola és óvoda működik. Kápolnája 1913-ban épült neoklasszicista stílusban.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

TÉJFALU. Magyar falu Pozsony Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, és zsidók is, fekszik Királyfiának, Doborgáznak, és Csölözsnek is szomszédságjokban; e’ helység’ határját a’ Duna nagyon szaggattya, ’s minekutánna régenten Görgeteget kiforgatta vólna helyéből a’ Dunának sebessége, azon helységbéliek itten épűltek-fel; határja 2 nyomásbéli, szántóföldgye, réttye hasznos, erdeje szép, piatza Somorján; Ausztriába való fuvarozásból is vesznek jövedelmet.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Tejfalu, (Milchdorf), magyar falu, Poson vmegyében, ut. p. Somorjához félfertálynyira. Lakják 525 kath., 15 ref., 329 zsidók, kik számos korcsmákat, mészárszékeket, boltokat tartanak, s nem megvetendő kereskedést űznek; synagogájok is van. Határa jó buzát terem, juha sok, erdeje bőven a Duna szigeteiben. F. u. Lieszkovszky, Krascsenits, és más számos közbirtokosok.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Tejfalu, dunamenti magyar kisközség, körjegyzőségi székhely, 153 házzal és 748, nagyobbára róm. kath. vallású lakossal. E községet már egy 1388-ból való oklevél említi. Legrégibb birtokosául a Gergeteghi családot ismerjük, mely még 1513-ban is szerepel. 1459-ben Mátyás király a Nándorfejérvárnál hősi halált halt Dugonich Titus fiának, Bertalannak adományozza. Ez időben Teu néven nevezik. Egy részét Ákosházi Sárkány Ambrus bírta zálogjogon. 1553-ban az Illyés család 9, a Laaki család 1, Kéthegyi Bernát 1, Csiba József 1 és Bejczy Ambrus 1 portát bír. 1787-ben az Illésházyaké. Későbbi nemesi birtokosai közül felemlítendők még a Tejfalussy, Sanka, Balassa, Laád, Lieszkovszky és a Krscsenics család. A mult század elején Milchdorf német neve is forgalomban volt. Ide tartozik Körtvélyes major és a Tejfalusi sziget. Temploma nincs a községnek; postája, távírója és vasúti állomása Somorja.