Tőnye

Alistál község része a Kisalföldön, a Felső-Csallóközben, Dunaszerdahelytől 10 km-re délkeletre, a falu középső részén. Teljesen egybeépült a szomszédos Alistállal és Tőnyével.

Közigazgatás

1940 óta Alistál településrésze és egyik kataszteri területe 1920-ig kisközségként Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járásához tartozott, 1920-1938 között Csehszlovákia Dunaszerdahelyi járásához, majd 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Komárom vármegye, Dunaszerdahelyi járás). Kataszteri területe 8,63 km², a községterület 28,8 %-a.

Népesség

Alistállal való 1940-es egyesítésekor színmagyar falu volt, református többséggel. 1938-ban 374 lakosa volt. 2011-ben 95 lakosa volt, a község teljes népességének 5 %-a.

Történelem

Tőnye Alistál határában jött létre a középkorban. A nyúlszigeti klarissza apácák birtoka volt, és akkor is az ő birtokukban maradt, amikor a rend Pozsonyba menekült a törökdúlás elől. A szerzetesrendek erőszakos feloszlatása miatt, 1787-ben a királyi kincstárhoz került, majd az Amadék vették meg, később a Batthyányiak és velük rokonságba kerülve a Pálffyak birtokolták. Ősi temploma mára nyom nélkül elpusztult. A trianoni béke Csehszlovákiához csatolta 1920-ban, a bécsi döntés pedig ismét Magyarországhoz juttatta 1938. november 2-án. 1940-ben egyesítették Alistállal.

Mai jelentősége

Ld. Alistál

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

TŐNYE. Magyar falu Pozsony Várm. földes Ura a’ Királyi Kamara, az előtt a’ Pozsonyi Klariszszáké vólt, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Alistálhoz közel, mellytől tsak egygy út hasíttya, Fiktálhoz sem meszsze; határja 2 nyomásbéli, tiszta búzát, rozsot, árpát, zabot terem, kukoritzát is; legelője van, erdeje nints, réttye kevés; piatza Somorján, és Szerdahelyen.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Tönnye, magyar falu, Poson vmegyében, Felistál mellett: 58 kath., 167 ref., 7 evang., 2 zsidó lak. Ut. p. Somorja.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Tönye, magyar kisközség, nagyobbára ev. ref. vallású lakosokkal. Az Alsó-Csallóközben fekszik, 65 házzal és 372 lakossal. E községet 1261 óta találjuk említve. Thon és Thunog néven szerepelt, 1381-ben pedig Teu és Tinye néven, a bősi levéltár egyik oklevele meg Tonye néven nevezi. 1553-ban a nyúlszigeti, 1647-ben a pozsonyi apáczáké, 1787-ben a királyi kincstáré, később az Amadék birtoka, majd a Batthyányiaké lett. Ma Pálffy Béláné, szül. Batthyány Blanka grófnőnek van itt nagyobb birtoka. Ősi templomát a Pázmány-féle jegyzék is a régik között említi, ma azonban a községben semmiféle templom nincs. A község postája Alistál, távíró-hivatala és vasúti állomása pedig Felistál-Nyárasd. Ide tartoznak Tönye puszta és Papsziget major.