SK
SC
.....

Torcs

Településrész

címer zászló
68 24% magyar 1910
67 24% magyar 1921
címer zászló
Hivatalos szlovák megnevezés:
Nová Lipnica
1918 előtti vármegye, járás, rang:
Pozsony vármegye
Somorjai járás
kisközség
Más földrajzi nevek:
Apácaföld, Dézsmás földek, Falu alatti legelő árok, Kilenczed földek, Zsellérföld
Koordináták:
48.08215027, 17.2675252
Rang:
településrész
Tszf. magasság:
130 m
Körzethívószám:
+421 (0) 2
Irányítószám:
90042

A Kisalföldön, a Felső-Csallóköz nyugati részén, Somorjától 7,5 km-re északnyugatra, Pozsony központjától 16 km-re-délkeletre fekszik, a Pozsonyt Komárommal összekötő 63-as főút mentén. Teljesen egybeépült a tőle délre fekvő Dénesddel és nyugatra fekvő Torccsal.

Közigazgatás

1974 óta Dénesd (Dunajská Lužná) településrésze és kataszteri területe. 1920-ig kisközségként Pozsony vármegye Somorjai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után 1938-ig, továbbá 1945-1960 között a Somorjai járáshoz. 1938-1945 között a Szlovák Államhoz csatolták (Pozsonyi járás), ekkor keleti határa államhatárt alkotott Szlovákia és Magyarország között. 1960-tól a Pozsony-környéki járáshoz tartozott. Területe 5,11 km², a község területének 19,0 %-át alkotja, az elmúlt száz év során nem változott. A legkisebb területű Dénesd három kataszteri területe közül.

Népesség

1910-ben 283, 1921-ben 274, 1940-ben 297, vegyesen német (1921-ben 67,9 %) és magyar (24,5 %) nemzetiségű, vegyesen római katolikus (68,6 %) és római katolikus (31,4 %) vallású lakosa volt. 1945-ben a németeket és a magyarok egy részét kitelepítették, helyükre szlovák telepesek érkeztek a Lengyelországhoz csatolt Alsólipnicáról (Dolná Lipnica). 2011-ben 981 lakosa volt, itt élt a község lakosságának 21,9 %-a. A legkisebb népességű dénesdi településrész.

Történelem

A település 1230-ban szerepel először írott forrásban egy birtok adományozásáról szóló oklevélben. 1296-ban Vöröskő várának uradalmához tartozott. Az 1332 és 1337 között kelt pápai tizedjegyzékben "Turcz" néven szerepel. 1553-ban Serédy Gáspár és Mérey Mihály a birtokosai. 1647-ben részben a Kerekes család, részben az éberhárdi uradalom birtoka. Később birtokosai a Maholányi, Illésházy, Pálffy és Apponyi családok. Szintén 18. századi végi német kolónia (Tartschendorf), ekkoriban lakosai főként fuvarozással foglalkoztak. 1945-ben a németek kitelepítése után a Lengyelországhoz csatolt Alsólipnicáról (Dolná Lipnica) érkeztek ide telepesek, akik Nová Lipnica névre keresztelték. 1974-ben Dénesddel és Misérddel egyesítették "Dunajská Lužná" néven.

Mai jelentősége

Harangtornya 1864-ben neogótikus stílusban épült.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

TORCS. Tarcsendorf, v. Dakszendorf. Német falu Pozsony Várm. az Eberhárdi Urasághoz tartozandó, lakosai többnyire evangelikusok, fekszik Sz. Erzsébethez, és Uzorhoz nem meszsze; határja 3 nyomásbéli, szántóföldgyeiken, és tsekély mezeiken kivűl semmivel sem bírnak, hanem fuharozással segítik magokat.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Torcs, (Takschendorf), német falu, Poson vmegyében, Dienesdi mellett: 184 kath., 134 evang. lak. kik magyarul is beszélnek. Földüket igen jól mivelik; csikókat nevelnek; gabonával kereskednek. F. u. az eberhardi uradalom. Ut. p. Somorja.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Torcs, a csallóközi vasútvonal mentén fekvő kisközség, 45 házzal és nagyobbrészben németajkú, római kath. vallású lakosokkal, kiknek száma 251, noha evangélikusok is vannak itt számosan. Szintén nagyon régi község, melyet 1230-ban Bökény comes leánya Angyalka, Chamának és fiának adományozott. 1294-ben Torch Miklós és Balázs 100 hold földjüket adják el. Ugyancsak a XIII. században Cseklészi Kozma elfoglalta, de Bökény comes fia ezt a birtokrészt a pozsonyi apáczáknak visszaadta. 1296-ban Vöröskővár tartozéka. A pápai tizedszedők jegyzékében Turcz alakban van említve. 1399-ben Kistorchi Péter fia György részére megjárják a helység határát. Az 1553-iki összeírásba Serédy Gáspár 3 és Mérey Mihály 4 portával van bejegyezve, 1647-ben egy része a Kerekes családé, másik része az éberhardi uradalomé; később özv. Maholányi Tamásné báróné is birtokosa, kinek a részét 1729-ben Pálffy János gróf magához váltja. 1787-ben az Illésházyaknak is van itt birtokuk. Ez időben még magyar községként szerepelt, de később már Takschendorf német nevével is találkozunk. Újabbkori birtokosai a Pálffyak és az Apponyiak. Egy úrilak is van a községben, mely azelőtt az Apponyiaké volt, de most Orth Jánosé. Postája Misérd, távírója Püspöki és vasúti állomása Csötörtök.

Névelőfordulások
1294
Torch
1296
Turcz
1773
Torcs, Tackendorff,
1786
Torcsch, Tarcschendorf, Dachsendorf,
1808
Torcs, Tartschendorf, Dachsendorf,
1863
Torcs,
1927
Tartschendorf, Torcs,
1948
Nová Lipnica

Nemzetiség

Nemzetiségi összetétel változása számokban
magyarok
szlovákok
németek
egyéb
1880
1910
1921
Nemzet Arány
magyarok 54 17%
szlovákok 5 2%
németek 246 79%
egyéb 5 2%
összlétszám 310
magyarok 68 24%
szlovákok 2 1%
németek 212 75%
egyéb 1 0%
összlétszám 283
magyarok 67 24%
szlovákok 11 4%
németek 186 68%
egyéb 10 4%
összlétszám 274
Mai közigazgatás

Bejelentések