Dénesd

A község a Kisalföldön, a Felső-Csallóköz nyugati részén, Somorjától 7,5 km-re északnyugatra, Pozsony központjától 16 km-re-délkeletre fekszik, a Pozsonyt Komárommal összekötő 63-as főút mentén. A Pozsony-Komárom vasútvonal is érinti, Misérd megállóhely a község központjától 2 km-re északkeletre található. Országutak kötik össze Féllel (10 km), Gútorral (6 km), a Hviezdoslavfalvához tartozó Németsókkal (8 km). Bővebben

Közigazgatás

A Pozsonyi kerülethez és a Szenci járáshoz tartozó község. 1974-ben alakult Dénesd, Misérd és Torcs egyesítésével. 1920-ig elődközségei kisközségként Pozsony vármegye Somorjai járásához tartoztak, majd 1938-ig Csehszlovákia Somorjai járásához. 1938-1945 között a Szlovák Államhoz csatolták őket, ekkor Dénesd déli, Dénesd és Torcs keleti határa egyben államhatárt alkotott Szlovákia és Magyarország között. Bővebben

Népesség

Elődközségeinek 1910-ben 1347, 1921-ben 1425, 1940-ben 1535 lakosuk volt. Mindhárom falu német többségű volt (1921-ben Misérden 70,9 %, Torcson 67,9 %, Dénesden 50,1 % volt az arányuk) és mindháromban jelentős magyar kisebbség is élt (Dénesden 45,2 %, Misérden 30,9 %, Torcson 24 %). Vallási megoszlás szempontjából 1921-ben Dénesd csaknem teljesen római katolikus volt, Misérd evangélikus többségű (56,7 %) jelentős katolikus kisebbséggel (42,5 %), Torcs pedig kétharmadrészt katolikus (68,6 %), egyharmadrészt evangélikus (31,4 %) lakosságú. Bővebben

Történelem

Dénesd első írásos említése 1206-ból származik. A 14. században a Pannonhalmi Bencés Főapátság birtoka. 1302-ben az apátság új kápolnát épített ide. Egy 1420-ban kelt okirat szerint a szentmártoni monostor Dénesd birtokát új határjelzőkkel elkülöníti. De szomszédja, a bazini grófok szemeti jobbágyai lerombolják, ezért Péter prépost a nádornál panaszt emel ellenük. Bővebben

Mai jelentősége

A községben szlovák tannyelvű alapiskola és művészeti alapiskola működik. Dénesd Szent Kereszt felmagaszalásának szentelt római katolikus temploma 1797-ben épült barokk-klasszicista stílusban, búcsújáróhely. Misérd eredetileg román kori római katolikus (Szt. Márton-) templomát 1730-ban barokkosították, evangélikus temploma 1814-ben klasszicista stílusban épült. Torcs harangtornya 1864-ben neogótikus stílusban épült. Misérd homokbányászat során keletkezett tava kedvelt üdülőhely.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

DIENESDI. Sittern. Német falu Posony Vármegyében, földes Ura vala a’ szent Martoni apáturság, most a’ Religyiói kintstár, lakosai katolikusok, fekszik a’ Csalóközben az Ország úttyában, alólrol Somorjának, felűlröl pedig Miserdnek szomszédságokban. Régi Templomában a’ B. Szűznek tsudállatos képe találtatik, és sok nép jár ide tiszteletére, újjabb Templomja is épűltt benne, de Tornya, ’s belső készűlete még elnem végeztetett, lakosai között némellyek jó szita készítők, határja gazdag, ’s nevezetes külömbféle vagyonnyaiért, első osztálybéli. MISERDI. Bővebben

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Dienesdi, (Schildern), Pozson m. német falu, a Pozsonból Somorjába vivő országutban, Somorjától 1 órányira: 480 kath., 11 evang. lak. Ezek magyarul is beszélnek, szorgalmatos, vagyonos emberek, jó lovakat tartanak, gabonával, szelid szárnyas állatokkal kereskednek. Van egy szép kath. temploma, urasági tiszti lakháza, vendégfogadója, erdeje. Határja termékeny, s leginkább buzát, zabot terem. Bővebben

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Dénesd, felsőcsallóközi kisközség. Van 75 háza és 512, nagyobbára róm. kath. vallású, németajkú lakosa. Postája Misérd, távírója Püspöki. E község már 1206-ban szerepel, a mikor Miklós fia Elek, Favus pannonhalmi főapátnak adta. IV. Béla királynak 1240-iki adomány-levelében Dionisios néven van említve, 1288-ban pedig Dyenis és Dienesz alakban fordul elő. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Dénesd, Schildern, v. Pozsony vm. (Jánosíková, Szl.): Szűz Mária-búcsújáró hely. - A hagyomány szerint a Szt Bertalan-plébtp. kegyszobrát a dunántúli Pórdömölkről a törökök elől a celldömölki bencések hozták ~re, s 1749. VIII. 14: helyezték el a főoltáron. Ülő Boldogasszony, bal térdén áldást osztó gyermek Jézussal. Az 1300 k. körtefából faragott, festett, öltöztethető kegyszobrot később koronákkal és jogarral látták el. Bővebben