Tótmegyer

Ld. Tótmegyer

Közigazgatás

Ld. Tótmegyer

Népesség

Ld. Tótmegyer

Történelem

Ld. Tótmegyer

Mai jelentősége

Ld. Tótmegyer

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

MEGYER. Tót Megyer. Tót falu Nyitra Várm. földes Ura G. Károlyi Uraság, lakosai többfélék, fekszik Érsek Újvárhoz 1 mértföldnyire, határja jó, legelője elég. Vág vizén keresetre módgyok van.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Megyer (Tót), nagy vegyes tót-német helység, Nyitra vármegyében, ut. postája Érsek-Ujvárhoz 2 1/2 órányira: 2098 kath. lak., kath. paroch. templommal, s az uraságnak igen szép kastélyával s angol kertével. Róna határa gazdag termékenységü; rétjei kétszer kaszálhatók; legelője tágas, s az uraság spanyol birkanyája felette szép; ugy, hogy hazánkban finomságra nézve egy sem mulja felül; egyszóval itt a gazdálkodás ésszerüleg folytattatik, s igen virágzó állapotban van. Nézésre méltó továbbá az urasági nagy pálinka-főzőház, angol-erőmüvekkel elkészitve. Emlitést érdemel végre az is, hogy sok gazdasági eszközöket, mellyek Angliában s Németországban a kimüvelt gazdaságnál használtatnak, az ide való lakosok minta után szinte tökéletesen megtudják késziteni. F. u. gr. Károlyi Lajos.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Innen egyenest délre van a szintén régi eredetű Tót-Megyer termékeny határral, mely kedvez a gazdaságnak és állattenyésztésnek. A múlt század óta a Károlyi grófi családé. Lajos gróf a jelen század közepén nemcsak párját ritkító merinójuh-tenyésztést, ménest és mintagazdaságot alapított, mely az akkor divott gazdasági rendszer minden eszközét meghonosítá s angol rendszerű szeszfőzőt is rendezett be, hanem jobbágyait téli foglalkoztatásúl minden oly faneműek készítésére megtaníttatá, melyeket akkor Angliában és Németországban használtak; most is tapasztalható ennek hatása a megyeriek ügyességén. A mai mintagazdasághoz méltán csatlakozik a lajoshalmi tiszta magyarfajú nyáj és a keresztúri, gazdasági czélokra nevelő, normandi és norfolki félvér ménes. Ritka érdekességű itt a grófi kastély 90 terme, a nagy terjedelmű park és a kertészet.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Tót-Megyer a vármegye déli részén, a Vág és a Nyitra között, Érsekujvártól 8 kilométernyire fekvő nagyközség, 2919 lakossal, kik közül 2163 tót, 619 magyar, 135 német; vallásra nézve 2789 r. kath., 105 izraelita, néhány egyéb vallású. A budapest-bécsi (marcheggi) vasut állomása, a honnan a nyitra-privigyei vonal indul ki. E község 1248-ban, „Meger” néven, mint a királyné birtoka szerepelt. Kath. temploma 1754-ben épült. Kegyura gróf Károlyi Lajos, kinek itt nagyszabásu régi kastélya, gyönyörű, nagy kiterjedésü parkja, nagy uradalma és állattenyésztése van. A XVI. században már Károlyi-birtok volt és a kastélyt is a Károlyi grófok építették. 90 szobája főúri elegancziával és kényelemmel van berendezve. Rendkívül érdekesek és művészi becsűek a kastélyban levő családi képek, valamint a számos történeti becsű családi ereklye, műtárgy, nemkülönben a körülbelül 12000 kötetet tartalmazó könyvtár. Gyönyörű függeléke a kastélynak a tágas szép pálmaház, melyben a délszaki fák és cserjék remek példányai díszlenek. A kies részletekben bővelkedő park mögött van a község főtere, mely csinos épületeivel és tisztaságával tünik ki. Itt áll a tetszetős külsejü barokk-stilü templom, a kórház, melyben apáczák végzik a betegek ápolását, a szép emeletes iskola és a takaros gazdatiszti lakások. Mindezek pedig a község bőkezü földesurainak, a gróf Károlyiaknak köszönik fennállásukat.

Magyar Katolikus Lexikon

Tótmegyer, Suránymegyer, v. Nyitra vm. (Palárikovo, Szl.): plébánia a v. esztergomi főegyhm. érsekújvári esp. ker-ében. – 1332: már létezett. Lakói 1550 k. prot-ok lettek. Tardoskedd filiájából 1730: alapították újra. Mai Nepomuki Szt János-tp-át 1745: építették. Akv. 1728-tól. Kegyura 1880: Károlyi Alajos gr. Anyanyelve 1880: szl., m.; 1940: szl., m. – Lakói 1940: 4069 r.k., 7 ev., 13 ref., 54 izr., össz. 4143. ** Némethy 1894:290. – Gerecze II:576. (tp. 1754) – Schem. Strig. 1917:87.

Helységnévtár

Tótmegyer, RK. 2621 Esztergom, ág. 6 Alsó-Szeli, ref. 4, izr. 99 Nagy-Surány.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Tótmegyer. Az árpádházi királyok alatt a község Meger néven a királynő birtokában volt. Ezen a címen szerepel egy 1248-ból származó okiratban is. A határ a mohácsi vészt követő időkben a Károlyi-nemzetség birtokába került. A család 1754-ben kath. templomot emeltetett és pompás kastélyt épített. A mintaszerűen vezetett uradalom mellett a Károlyiak nagy műizléssel és hozzáértéssel rendezték be a családi kastélyt, amelyben egy 12.000 kötetet számláló könyvtár mellett rendkívül sok emléket és műkincset találunk. A kastélyt gazdag pálmaház egészíti ki. A földesurak áldozatkészsége folytán szép iskolaépület és nagy kórház épült a községben. Külterületi lakott helyei: Alsókeresztúr, Alsószentgyörgy, Felsőkeresztúr, Felsőszentgyörgy, Lajoshalma, Pikópuszta, Rétek, Sándormajor, Zsófiapuszta. A község területe 8539 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 4599.

K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (1940)

Tótmegyer kk. érsekújvári járás. 1248-ban Mejer néven a királyné birtoka. A mohácsi vészt követő időben a Károlyi család birtokába kerül. A család 1754-ben kastélyt építtett, amelynek újabb szárnyát Ybl Miklós tervezte. Területe: 8.593 k. h. Lakosság: 4.599. Ebből magy.: 1.049, szlovák: 3.543. Magy. beszél: 2271. Vallás szerint: r. k. 4.522, ref. 15, év. 8, izr. 51. Fb. I. 7, II. 8, III. 346. Népsűrűség: 93.6. Lakóház: 816. P k. népiskola magyar és szlovák tanítás nyelvű külön. Népház. Iparos Olvasókör. Fogyasztási és Hitelszövetkezet. A község 1938. nov. 10-én szabadult fel. Püig. Érsekújvár, tsz. ah. jb. közj. Érsekújvár, csö. helyben. Vá. posta és távbeszélő helyben. Európai hírű vadászterület. Károlyi gr. fácánosában 12.000 fácán tenyészik.