Áttekintés
Nagykaposi járás
Ld. Nyarádkelecsény
Közigazgatás
1943-ig önálló község, azóta Nyarádkelecsény része (hivatalosan sem településrészként, sem kataszteri területként nem különül el). 1920-ig kisközségként Ung vármegye Nagykaposi járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után is a Nagykaposi járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Ung vármegye, Nagykaposi járás). 1943-ban Magyarmocsárral és Magyarkelecsénnyel egyesítették Nyarádkelecsény néven.
Népesség
1910-ben 212, 1921-ben 197, 1938-ban pedig 193, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. 1921-ben lakosságának 68 %-a volt református, 17,8 %-a izraelita, 10,2 %-a pedig római katolikus vallású.
Történelem
Ungnyarád (1907-ig Nyarád) birtokosa több mint kétszáz éven át a Nyarády család volt. A település 1400 körül keletkezett. 1526-ban a kisebb falvak közé sorolják a települést, ahol több kisnemes családnak volt birtoka. 1548-ban teljesen elnéptelenedett. A 17. században lakói református hitre tértek. 1427-ben 6 adózó háztartása volt. 1599-ben nemesi kúriáján kívül 6 jobbágyház állt itt.
Mai jelentősége
Református temploma 1834-ben épült klasszicista stílusban (tornyát 1930-ban építették hozzá).
Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99
NYÁRAD. Magyar falu Ungvár Várm. földes Urai több Urak, lakosai külömbfélék, fekszik Kaposhoz fél mértföldnyire, Doboruskához sem meszsze, és annak filiája, ’s határja is hozzá hasonlító.
Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851
Nyárad, magyar falu, Ungh vgyében, Dobó-Ruszkához 3/4 órányira: 22 rom., 19 g. kath., 158 ref., 6 zsidó lak., ref. templommal. F. u. Kövy Sándor örökösei. Ut. p. Ungvár.
A visszatért Felvidék adattára (1939)
Ungnyárád. A község területe 617 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 193.
Nemzetiség
| Nemzet | Fő | Arány |
|---|---|---|
| magyarok | 145 | 74% |
| szlovákok | 7 | 4% |
| ruszinok | 1 | 1% |
| egyéb | 44 | 22% |
| összlétszám | 197 |


