Áttekintés
Dunaszerdahelyi járás
Nyékvárkony község része a Kisalföldön, a Felső-Csallóköz központjában, Dunaszerdahelytől 7 km-re délre. Teljesen egybeépült a tőle északra fekvő Csallóköznyékkel, melytől a Bősi-csatorna választja el.
Közigazgatás
1940 óta Nyékvárkony község két településrészének és kataszteri területének egyike, korábban önálló kisközségként 1920-ig Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi (Alsócsallóközi) járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után is a Dunaszerdahelyi járáshoz. Területe (24,96 km²) az elmúlt évszázadban nem változott, a község területének 65,1 %-át alkotja.
Népesség
1939-ben 987, túlnyomórészt magyar nemzetiségű és római katolikus vallású lakosa volt. 2011-ben 1496 lakosa volt, itt élt a község lakosságának 58 %-a.
Történelem
Régi kun település, a Guth-Keled nemzetségbeli Amade család ősi fészke; annak bősi uradalmához tartozott. Ezt a család 1264-ben szerezte meg. Nevével először egy 1260-ban kelt oklevélben találkozunk Warkun alakban. További megjelenési formái: 1284-ben Warkon, 1786-ban Warkony, 1948-ban Vrakúň. A XIII. század első felében az Amadé család szerzi meg.
Mai jelentősége
Ld. Nyékvárkony
Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99
VÁRKONY. Magyar falu Pozsony Várm. földes Ura G. Amade Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Nyékihez közel; határja 2 nyomásbéli, tiszta búzát, és rozsot terem, legelője, réttye, és erdeje is van; piatza Szerdahelyen, és Somorján.
Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851
Várkony, Poson vm. magyar falu, Bőshöz 3 fertálynyira. Számlál 395 kath., 1 ref., 8 zsidó lak. Van kath. paroch. temploma, tehenészete, fáczános kertje. Fő gazdagsága sok rétjeiben, s legelőjében áll; erdeje is derék. F. u. gr. Amade örök.
Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914
Várkony, kisközség az Alsó-Csallóközben, 85 házzal és 803, róm. kath. vallású lakossal. Ősi kun telep, mely 1015-ben már említve van. A várkonyi Amade család törzshelye, melynek itt, a hagyomány szerint, várkastélya is volt, de ennek nyoma már végkép eltünt. A XVI. században városi szabadalmai voltak. Az 1553-iki portális összeírásban 15 portája van felvéve.
Magyar Katolikus Lexikon
Várkony, Nyékvárkony, v. Pozsony vm. (Vrakúň, Szl.): plébánia a v. esztergomi főegyhm. dunaszerdahelyi esp. ker-ében. – 1300: már létezett. Tp-át id. Szt Jakab tit-ra sztelték. Akv. 1691-től. Kegyura 1880: Schmertzing Tádé br. Anyanyelve 1880: m. – Filiája 1917: Csallóköznyék. – Lakói 1940: 1712 r.k., 1 g.k., 6 ev., 6 ref., 12 izr., össz. 1737 ; 1991: össz. 2470, m. 2305 (93,32%); 2001: össz. 2537, m. 2351 (92,67%). ** Némethy 1894:308. – Pozsony vm. 1895:125. – Gerecze II:686. – Schem. Strig. 1917:185.
Kucman Eta
Nemzetiség
| Nemzet | Fő | Arány |
|---|---|---|
| magyarok | 932 | 98% |
| szlovákok | 6 | 1% |
| németek | 1 | 0% |
| egyéb | 10 | 1% |
| összlétszám | 949 |


