Várkony

Nyékvárkony község része a Kisalföldön, a Felső-Csallóköz központjában, Dunaszerdahelytől 7 km-re délre. Teljesen egybeépült a tőle északra fekvő Csallóköznyékkel, melytől a Bősi-csatorna választja el.

Közigazgatás

1940 óta Nyékvárkony község két településrészének és kataszteri területének egyike, korábban önálló kisközségként 1920-ig Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi (Alsócsallóközi) járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után is a Dunaszerdahelyi járáshoz. Területe (24,96 km²) az elmúlt évszázadban nem változott, a község területének 65,1 %-át alkotja.

Népesség

1939-ben 987, túlnyomórészt magyar nemzetiségű és római katolikus vallású lakosa volt. 2011-ben 1496 lakosa volt, itt élt a község lakosságának 58 %-a.

Történelem

Régi kun település, a Guth-Keled nemzetségbeli Amade család ősi fészke; annak bősi uradalmához tartozott. Ezt a család 1264-ben szerezte meg. Nevével először egy 1260-ban kelt oklevélben találkozunk Warkun alakban. További megjelenési formái: 1284-ben Warkon, 1786-ban Warkony, 1948-ban Vrakúň. A XIII. század első felében az Amadé család szerzi meg. Bős csak 1264-ben kerül a birtokukba, s a XV. században székhelyüket is áthelyezték oda; ettől kezdve Várkony jelentősége hanyatlott. Az 1553. évi portális összeírásban 15 portával szerepel, de e században városi szabadalmat is kapott. Az 1828. évi Nagy Lajos-féle összeírásban 63 házzal és 471 lakossal szerepel. A XIX. század elején Amade Tádé gróf a község legnagyobb birtokosa; uradalmi fácánost és tehenészetet alakított itt ki. 1845-ben férfiágon kihalt az Amade család; az itteni birtokokat az Amadék szenei kastélyában székelő Schmertzig család szerezte meg. Ők a XIX. és a XX. század fordulóján itt levő birtokaikat eladták Ikvai Pfeiffer Mátyásnak; a Pfeiffer család a XIX. század végén szeszfőzdét és gőzmalmot telepített a birtokra, de 1935-ben az egészet eladta Belkó Józsefnek. A XX. század első felében a Nyírsi és a Végh családnak is voltak itt birtokrészei. 1912-ben a lakosok fogyasztási szövetkezetet hoztak létre. 1940-ben Nyékvárkony néven egyesítették Csallóköznyékkel.

Mai jelentősége

Ld. Nyékvárkony

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

VÁRKONY. Magyar falu Pozsony Várm. földes Ura G. Amade Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Nyékihez közel; határja 2 nyomásbéli, tiszta búzát, és rozsot terem, legelője, réttye, és erdeje is van; piatza Szerdahelyen, és Somorján.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Várkony, Poson vm. magyar falu, Bőshöz 3 fertálynyira. Számlál 395 kath., 1 ref., 8 zsidó lak. Van kath. paroch. temploma, tehenészete, fáczános kertje. Fő gazdagsága sok rétjeiben, s legelőjében áll; erdeje is derék. F. u. gr. Amade örök.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Várkony, kisközség az Alsó-Csallóközben, 85 házzal és 803, róm. kath. vallású lakossal. Ősi kun telep, mely 1015-ben már említve van. A várkonyi Amade család törzshelye, melynek itt, a hagyomány szerint, várkastélya is volt, de ennek nyoma már végkép eltünt. A XVI. században városi szabadalmai voltak. Az 1553-iki portális összeírásban 15 portája van felvéve. A mult század elején Amade Tádé grófot uralta, kinek itt híres tehenészete és fáczánosa volt. Ma ikvai Pfeifer Mátyásnak van itt nagyobb birtoka, szeszgyára és gőzmalma. A község Malomhely és Kőhíd nevű dűlői azt bizonyítják, hogy hajdan a Dunának egyik ága itt folyt; ma ugyanis a község közelében nincs víz. Plébániája 1308-ban már említve van és ebből az időből látszik származni korai gót stilű temploma is. Ide tartoznak Bendő és Malomhely puszták és a Csére major. A lakosok fogyasztási szövetkezetet tartanak fenn. A község postája Csallóköz-Nyék, távírója Bős és vasúti állomása Dunaszerdahely.

Magyar Katolikus Lexikon

Várkony, Nyékvárkony, v. Pozsony vm. (Vrakúň, Szl.): plébánia a v. esztergomi főegyhm. dunaszerdahelyi esp. ker-ében. – 1300: már létezett. Tp-át id. Szt Jakab tit-ra sztelték. Akv. 1691-től. Kegyura 1880: Schmertzing Tádé br. Anyanyelve 1880: m. – Filiája 1917: Csallóköznyék. – Lakói 1940: 1712 r.k., 1 g.k., 6 ev., 6 ref., 12 izr., össz. 1737 ; 1991: össz. 2470, m. 2305 (93,32%); 2001: össz. 2537, m. 2351 (92,67%). ** Némethy 1894:308. – Pozsony vm. 1895:125. – Gerecze II:686. – Schem. Strig. 1917:185.