Ajnácskő

A község az Ajnácskői-hegység középső részén, a Gortva-patak vulkáni kúpokkal körülvett völgyében fekszik, Fülektől 14 km-re délkeletre; Feledtől 19 km-re, Rimaszombattól pedig 31 km-re délnyugatra. Területének több mint felét erdő borítja, egy része a Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet része. A falutól nyugatra a község határa a Pogányvár 570 méterig magasodó fennsíkjáig terjed, keletre több különálló vulkáni kúp sorakozik (Hegyes-kő, Zabodakő, Szár-kő), legmagasabb közülük a Ragács (537 m). Bővebben

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Rimaszombati járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1951-ig a Feledi járáshoz, 1951-1960 között a Füleki járáshoz, majd a Rimaszombati járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Gömör-Kishont vármegye, Feledi járás). Területe 1949 után 44,9 %-al gyarapodott (17,71 km²-ről 25,67 km²) a korábban Sőreghez tartozó Gortvapuszta Ajnácskőhöz csatolásával.

Népesség

1910-ben 830, 1921-ben 1024, 1938-ban pedig 1146, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt, a (cseh)szlovák nemzetiségűek aránya 1921-ben 11,2 % volt. Népességének maximumát (1438 fő) 1970-ben érte el, az elkövetkező két évtizedben 16,5 %-os csökkenés (1991-re 1200 főre a lakosságszám) figyelhető meg. Népességszáma az 1991-2011 közötti időszakban stabillan alakult, a szlovákok aránya ez idő alatt 9,8 %-ról 15,3 %-ra nőtt, a túlnyomó többség (81,5 %) ma is magyar nemzetiségű. Bővebben

Történelem

A tatárjárás ideje alatt építették várát, mely nagy jelentőséggel bírt. Csák Máté hatalmának gyengülésekor Károly Róbert elkobozza a várat és a Szécsényi családnak adományozza. 1424-ben Luxemburgi Zsigmond száműzte az akkori birtokost és feleségének, Cillei Borbálának adományozta. Zsigmond halála után egy ideig huszita megszállás alá került, majd a Palóczy család kezébe kerül a birtok. Bővebben

Mai jelentősége

Ajnácskő magyar tannyelvű 1-4 osztályos általános iskolával és óvodával rendelkezik. A falu fölé magasodó 335 méter magas bazaltsziklán, a Várhegyen láthatóak a 18. században elpusztult vár romjai. A Várhegy melegkedvelő flórája mellett a község határában az 578 m magas Pogányvár bazaltkrátere és az 537 m magas Ragács bazaltfennsík 1964 óta természetvédelmi terület. Bővebben

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

AJNATSKÓ. Hajnatskő. Holott egy omlott vár is szemléltetik, elegyes magyar kisded falu Gömör Vármegyében, földes Urai külömbféle Nemes Urak, lakosai katolikusok, fekszik Serkétöl nem meszsze; e’ kis helység leg inkább az Uraságoknak majorjaibol áll, termő földgyök kevés, középszerű tulajdonságaihoz képest, második Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Ajnácskő vagy Hajnácskő, magyar falu Gömör és Kis-Hont egyesült vgyékben, Rimaszombathoz délre 2 1/2 mfdnyire, közel Nográd vgyéhez, 520 kath., 260 ref. lak. Határa termékeny, s 3570 holdat tesz, mellyből az erdő, és a hasznavehetetlen rész felinél többet foglal el. Van szőlőhegye, és savanyú viz forrásai. F. u. a b. Kemény nemzetség, s m. – Hajdani hegyen fekvő vára, most omladékokban hever.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

A fülek-miskolczi vasútvonal az ajnácskői dombvidék 250 méternyi alacsony hágóján, az Ipoly és a Rima-Sajó közti vízválasztónak egyik legalacsonyabb pontján át lép be a megyébe. E vasúttól délre esik az almágyi völgyben Ajnácskő helység. Környékén emelkednek ennek a vulkáni hegyvidéknek változatos ormai. Egy merész kupon a helység fölött állt egykor a vár, melynek urai voltak a Széchyek, majd Balassa Menyhért; a török is több izben elfoglalta. Bővebben

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Ajnácskő, a Gortva-patak mellett, az ajnácskői várhegy alatt fekvő magyar kisközség. Házainak száma 124, lakosaié 678. Várának a vármegye történetében nevezetes szerepe volt, erről azonban más helyen van szó. A község és a vár nevét 1344 körül Anyaskw, Aynaskew és Aynachkw változatokban találjuk az oklevelekben. 1411-ben a Szécsényiek birtoka, 1424-ben királyi várbirtok, 1427-ben Borbála királynőé, 1435-ben Nógrádhoz számítják és ekkor már Pohárnok István bírta, négy évvel később azonban Salgai Miklós az ura. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Ajnácskő. A község melletti várhegyen állott Ajnácskő vára, amelynek kezdetben a Széchenyi-, majd a Salgainemzetség volt az ura. Salgai Istvántól 1424-ben elvették a várat és királyi katonaság vette azt birtokába. Zsigmond 1427-ben a királynőnek ajándékozta, aki azt 1435-ben tovább adja berzeviczi Pohárnok Istvánnak. 1438-ban a Pálóczi-család veszi zálogba a várat. Bővebben